2020-tól indulhatnak a pilótaképzések a hévízi repülőtéren - itt a megállapodás

Pilótaképző központ létrehozásáról írt alá szándéknyilatkozatot az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a norvégiai központú Pilot Flight Academy pilótaképző akadémia.

  • MTI

A megállapodás értelmében 15 millió eurós beruházással hoznak létre a hévízi repülőtéren egy nemzetközi pilótaképző központot, amely kiemelten a V4 országok diákjainak nyújt 2020-tól kétéves pilótaképző tanfolyamot. A szándéknyilatkozattal mindkét fél elköteleződését fejezte ki a projekt iránt.

György László, a szaktárca gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára az ünnepélyes aláíráson hangsúlyozta: ezzel olyan képzés jelenik meg a magyar piacon, amely a jövő hivatására készít fel, és nagy hozzáadott értéket képvisel. Az államtitkár elmondása szerint 7 ezer pilótára van igény az unióban, de ennek jelenleg a felét tudják csak lefedni pilótaképzéssel.

Frode Granlund, a Pilot Flight Academy vezetője azt hangsúlyozta, hogy jelenleg 350-en tanulnak a norvég akadémiájukon, ahol elektromos gépen és szimulátorban is oktatnak. A képzésre azért is szükség van, mert egyre több pilóta vonul nyugdíjba a légitársaságoktól. A cég ezekkel folyamatos kapcsolatban van.

Az akadémián kereskedelmi (CPL) és légitársasági (ATPL) pilóta szakszolgálati engedélyt is szerezhetnek a résztvevők, a képző intézmény jelenleg öt légitársasággal folytat tárgyalást arról, hogy a végzett hallgatókat később alkalmazzák.  

A sajtótájékoztatón kiosztott háttéranyag szerint egy norvég kutatás kimutatta, hogy Magyarország kiváló helyszín a pilóták képzésére, mert kedvezőek a földrajzi adottságok, és nem túl zsúfolt a légtér. A hévízi központ a már működő sandefjordi mintájára jönne létre, ahol jelenleg mintegy 350 diákot képeznek ki évente. Magyarországon hatvan hallgatóval indítják el a képzést.

2020-tól az egyetemeken is bevezetnék a kompetenciamérést

2020 után a felsőoktatásban is bevezetnék a kompetenciamérést: a hallgatóknak a képzés elején, illetve a végzés előtt kellene online formában kitölteniük egy tesztet - írja a Magyar Nemzet.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.