Friss rangsor: ezek a legjobb egyetemek Ausztriában

Nemrég jelent meg a Times Higher Education (THE) legfrissebb egyetemi rangsora. Melyik osztrák egyetemek érték el a legelőkelőbb helyezést? Itt a lista, tényekkel és érdekességekkel.

  • Eduline

Szeptemberben jelent meg a londoni székhelyű Times Higher Education (THE) friss világrangsora, amelyben az oktatási környezet, kutatás, idézettség, ipari bevételek és nemzetközi orientáció alapján rangsorolták majdnem száz ország 1396 egyetemét. Magyarországról nyolc intézmény került fel a listára.

A legjobb olasz és brit egyetemeket már bemutattuk, most az osztrák intézmények listája következik.

1. University of Vienna

A Bécsi Egyetem a német nyelvterület legrégebbi felsőoktatási intézménye, 1365-ben alapították a párizsi Sorbonne mintájára. Az egyetemnek 15 kara és 4 akadémiai központja van, az oktatás pedig városszerte 63 helyszínen zajlik. Az intézményben jelenleg 94 ezren tanulnak, akik közül 28 ezer külföldi. A képzések közül a bölcsészettudományi a legelismertebb. Az egyetemnek saját sportintézete és botanikus kertje is van, az öregdiákok között pedig olyan hírességet tarthat számon, mint például Sigmund Freud vagy Erwin Schrödinger.

2. Medical University of Graz

Az intézmény gyökerei 1863-ig nyúlnak vissza, amikor Ferenc József császár megalapította a városi egyetem orvostudományi karát. Az elsők között, 1900-ban kezdtek női orvostanhallgatókat fogadni, ma pedig itt működik az egyik olyan kutatóközpont, amelyet világelső női tudósok vezetnek. A kar 2004-ben vált önálló egyetemmé.

3. Medical University of Vienna

A Bécsi Egyetem alapításakor, 1365-ben az orvostudományi karon is megkezdődött az oktatás, önállóvá pedig 2004-ben vált az intézmény. Az egyetemen két alapszak és egy mesterszak mellett - ez utóbbi az informatikát kombinálja az orvostudománnyal - 16 doktori programra és 18 posztgraduális képzésre lehet felvételizni.

4. Medical University of Innsbruck

Az intézmény 1307-ben kórházként jött létre, majd az 1669-ben alapított városi egyetem egyik karaként kezdődött meg benne az oktatás. Önálló intézménnyé 2004-ben vált. Jelentősek az onkológiai, idegtudományi, immunológiai, infektológiai, transzplantációval kapcsolatos és genetikai kutatások. Jelenleg körülbelül háromezren tanulnak itt.

5. University of Klagenfurt

Az intézmény 1970-ben kezdett el működni, azóta több névváltoztatáson esett át. Négy karon folyik az oktatás: a bölcsészettudományin, a menedzsment és gazdaságin, a műszaki tudományokén és az interdiszciplináris tanulmányokén. A kutatási kiválóság fókuszában két terület áll, a hálózatba kötött és autonóm rendszerek, illetve a társadalmi ökológia, egy új kezdeményezés keretében pedig azt vizsgálják, mi történik az emberrel a digitális korban. Az egyetemen több mint 11 600-an tanulnak.

Ennyit kell fizetni a legjobb amerikai egyetemeken - itt a lista

Ennyit kell fizetni a legjobb amerikai egyetemeken. Új listát állított össze a Wall Street Journal és Times Higher Education

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.