Több mint 21 ezren utaztak külföldre az idén az Erasmus+ program keretében

Az idén 16 milliárd forintból valósultak meg az Erasmus+ projektek, és több mint 21 ezer egyetemista, tanár, diák és munkavállaló utazhatott külföldre - írja közleményében a Tempus Közalapítvány.

  • Eduline

2019-ben 15,9 milliárd forintot fordítottak köznevelési, szakképzési, felsőoktatási és felnőtt tanulási Erasmus+ projektek megvalósítására Magyarországon, ez 2018-hoz képest 15 százalékos emelkedést jelent. Magyarországról több mint 21 ezer fő szerzett nemzetközi tapasztalatot, európai szinten a résztvevők száma pedig az év végére várhatóan eléri a 10 millió főt - írja közleményében a Tempus Közalapítvány.

Az Erasmus+ programba az egyetemisták mellett tanárok, diákok, oktatók, szakértők és ifjúsági területen tevékenykedők is bekapcsolódhatnak, külföldi képzésen, szakmai gyakorlaton vagy tanulmányúton vehetnek részt.

A közlemény szerint a legnagyobb számban továbbra is a felsőoktatási hallgatók, illetve oktatók képviseltetik magukat, de az előző évhez képest jelentős növekedés mutatkozott a felnőtt tanulók célcsoportjában, ahol alapítványok, egyesületek és vállalkozások pályázhatnak munkatársaik külföldi továbbképzésére.

2019-ben a pályázati támogatás a következőképpen oszlott meg: 52 százalékát a felsőoktatásban résztvevők, 24 százalékát a szakképzésben, 18 százalékát a köznevelésben, 6 százalékát pedig a felnőtt tanulásban érintettek utazására fordították. A legnépszerűbb célországok Nagy-Britannia, Németország, Spanyolország, Olaszország, Görögország és Románia.

A különböző lehetőségeket és a résztvevők tapasztalatait október 10-12. között mutatják be az Erasmus Napokon, országszerte közel nyolcvan eseményt rendeznek - írja az alapítvány a közleményben.

Külföldi tanulási lehetőség: minden, amit az Erasmus+ programról tudni kell

Szívesen tanulnátok külföldön vagy szereznétek szakmai tapasztalatot egy másik országban? Fejlesztenétek a nyelvtudásotokat anyanyelvi környezetben? Az Erasmus+ program keretében akár egy évet is eltölthettek külföldi főiskolán vagy egyetemen. Mutatjuk a részleteket.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.