Az idén 16 milliárd forintból valósultak meg az Erasmus+ projektek, és több mint 21 ezer egyetemista, tanár, diák és munkavállaló utazhatott külföldre - írja közleményében a Tempus Közalapítvány.
2019-ben 15,9 milliárd forintot fordítottak köznevelési, szakképzési, felsőoktatási és felnőtt tanulási Erasmus+ projektek megvalósítására Magyarországon, ez 2018-hoz képest 15 százalékos emelkedést jelent. Magyarországról több mint 21 ezer fő szerzett nemzetközi tapasztalatot, európai szinten a résztvevők száma pedig az év végére várhatóan eléri a 10 millió főt - írja közleményében a Tempus Közalapítvány.
Az Erasmus+ programba az egyetemisták mellett tanárok, diákok, oktatók, szakértők és ifjúsági területen tevékenykedők is bekapcsolódhatnak, külföldi képzésen, szakmai gyakorlaton vagy tanulmányúton vehetnek részt.
A közlemény szerint a legnagyobb számban továbbra is a felsőoktatási hallgatók, illetve oktatók képviseltetik magukat, de az előző évhez képest jelentős növekedés mutatkozott a felnőtt tanulók célcsoportjában, ahol alapítványok, egyesületek és vállalkozások pályázhatnak munkatársaik külföldi továbbképzésére.
2019-ben a pályázati támogatás a következőképpen oszlott meg: 52 százalékát a felsőoktatásban résztvevők, 24 százalékát a szakképzésben, 18 százalékát a köznevelésben, 6 százalékát pedig a felnőtt tanulásban érintettek utazására fordították. A legnépszerűbb célországok Nagy-Britannia, Németország, Spanyolország, Olaszország, Görögország és Románia.
A különböző lehetőségeket és a résztvevők tapasztalatait október 10-12. között mutatják be az Erasmus Napokon, országszerte közel nyolcvan eseményt rendeznek - írja az alapítvány a közleményben.
Külföldi tanulási lehetőség: minden, amit az Erasmus+ programról tudni kell
Szívesen tanulnátok külföldön vagy szereznétek szakmai tapasztalatot egy másik országban? Fejlesztenétek a nyelvtudásotokat anyanyelvi környezetben? Az Erasmus+ program keretében akár egy évet is eltölthettek külföldi főiskolán vagy egyetemen. Mutatjuk a részleteket.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
