Az idén 16 milliárd forintból valósultak meg az Erasmus+ projektek, és több mint 21 ezer egyetemista, tanár, diák és munkavállaló utazhatott külföldre - írja közleményében a Tempus Közalapítvány.
2019-ben 15,9 milliárd forintot fordítottak köznevelési, szakképzési, felsőoktatási és felnőtt tanulási Erasmus+ projektek megvalósítására Magyarországon, ez 2018-hoz képest 15 százalékos emelkedést jelent. Magyarországról több mint 21 ezer fő szerzett nemzetközi tapasztalatot, európai szinten a résztvevők száma pedig az év végére várhatóan eléri a 10 millió főt - írja közleményében a Tempus Közalapítvány.
Az Erasmus+ programba az egyetemisták mellett tanárok, diákok, oktatók, szakértők és ifjúsági területen tevékenykedők is bekapcsolódhatnak, külföldi képzésen, szakmai gyakorlaton vagy tanulmányúton vehetnek részt.
A közlemény szerint a legnagyobb számban továbbra is a felsőoktatási hallgatók, illetve oktatók képviseltetik magukat, de az előző évhez képest jelentős növekedés mutatkozott a felnőtt tanulók célcsoportjában, ahol alapítványok, egyesületek és vállalkozások pályázhatnak munkatársaik külföldi továbbképzésére.
2019-ben a pályázati támogatás a következőképpen oszlott meg: 52 százalékát a felsőoktatásban résztvevők, 24 százalékát a szakképzésben, 18 százalékát a köznevelésben, 6 százalékát pedig a felnőtt tanulásban érintettek utazására fordították. A legnépszerűbb célországok Nagy-Britannia, Németország, Spanyolország, Olaszország, Görögország és Románia.
A különböző lehetőségeket és a résztvevők tapasztalatait október 10-12. között mutatják be az Erasmus Napokon, országszerte közel nyolcvan eseményt rendeznek - írja az alapítvány a közleményben.
Külföldi tanulási lehetőség: minden, amit az Erasmus+ programról tudni kell
Szívesen tanulnátok külföldön vagy szereznétek szakmai tapasztalatot egy másik országban? Fejlesztenétek a nyelvtudásotokat anyanyelvi környezetben? Az Erasmus+ program keretében akár egy évet is eltölthettek külföldi főiskolán vagy egyetemen. Mutatjuk a részleteket.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
