A legfrissebb összesítésből kiderül, melyik a legdrágább egyetemi város. Ennyibe kerülnek a budapesti és nagyobb vidéki városok albérletei.
Budapesten és a legnagyobb egyetemi városokban az idén is nőttek a bérleti díjak, de jóval lassabb ütemben, mint a korábbi években, amikor két számjegyű volt a drágulás – írja az ingatlan.com összesítésére hivatkozva a hvg.hu.
Budapesten a kiadó lakások átlagos bérleti díja idén októberben 160 ezer forint volt, azaz éves összevetésben 7 százalékkal nőttek az albérletárak.
Debrecenben idén októberben a kiadó lakások átlagos bérleti díja 100 ezer forintot tett ki, ez éves szinten pedig 5 százalékos volt az áremelkedés.
Szegeden most átlagban 100 ezer forintért lehet lakást bérelni havonta, 2018 októberéhez képest a szegedi albérletek csak 5 százalékkal drágultak.
Pécsen tavaly októberhez viszonyítva 6 százalékkal 95 ezer forintra nőtt az átlagos bérleti díj
Két városban csökkentek az átlagos bérleti díjak tavaly októberhez képest: Sopronban 110 ezer, Szolnokon pedig 90 ezer forintos lakbért kérnek el havonta a tulajdonosok, ami éves szinten 8 és 10 százalékos csökkenésnek felel meg.
A legnagyobb drágulást Miskolcon mérték: az ottani albérletpiacon most átlagosan 80 ezer forintért lehet lakást bérelni. Ez 14 százalékos emelkedést jelent.
Beindult az albérletpiac, augusztus végén újabb roham várható
Hamarosan jön egy újabb albérleti hullám? A szakértők szerint augusztus végén várható az újabb fellenülés.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
