A legfrissebb összesítésből kiderül, melyik a legdrágább egyetemi város. Ennyibe kerülnek a budapesti és nagyobb vidéki városok albérletei.
Budapesten és a legnagyobb egyetemi városokban az idén is nőttek a bérleti díjak, de jóval lassabb ütemben, mint a korábbi években, amikor két számjegyű volt a drágulás – írja az ingatlan.com összesítésére hivatkozva a hvg.hu.
Budapesten a kiadó lakások átlagos bérleti díja idén októberben 160 ezer forint volt, azaz éves összevetésben 7 százalékkal nőttek az albérletárak.
Debrecenben idén októberben a kiadó lakások átlagos bérleti díja 100 ezer forintot tett ki, ez éves szinten pedig 5 százalékos volt az áremelkedés.
Szegeden most átlagban 100 ezer forintért lehet lakást bérelni havonta, 2018 októberéhez képest a szegedi albérletek csak 5 százalékkal drágultak.
Pécsen tavaly októberhez viszonyítva 6 százalékkal 95 ezer forintra nőtt az átlagos bérleti díj
Két városban csökkentek az átlagos bérleti díjak tavaly októberhez képest: Sopronban 110 ezer, Szolnokon pedig 90 ezer forintos lakbért kérnek el havonta a tulajdonosok, ami éves szinten 8 és 10 százalékos csökkenésnek felel meg.
A legnagyobb drágulást Miskolcon mérték: az ottani albérletpiacon most átlagosan 80 ezer forintért lehet lakást bérelni. Ez 14 százalékos emelkedést jelent.
Beindult az albérletpiac, augusztus végén újabb roham várható
Hamarosan jön egy újabb albérleti hullám? A szakértők szerint augusztus végén várható az újabb fellenülés.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
