Képek: hétfőn kezdődött az oktatás a CEU bécsi campusán

Hétfőn kezdődött meg az oktatás az első hallgatóknak a Közép-európai Egyetem (CEU) bécsi kampuszán - olvasói fotók az új épületről.

  • Eduline

A 2019/2020-as akadémiai év átmeneti lesz, az elsőévesek Bécsben és Budapesten is töltenek majd időt. Idén ősszel 300, amerikai diplomával záruló szakot végző hallgató tanul az ausztriai campuson - írták az egyetem honlapján megjelent közleményben. A campus a Quellenstrasse 51 szám alatt található Bécs 10. kerületében. A hatemeletes épületet több millió euróból újították fel.

Olvasónk küldött képeket a campusról:

A CEU magyarországi akkreditációja 2022 végén jár le, de eltökélt, hogy azután is aktív maradjon a budapesti campuson. Bár az amerikai diplomát adó képzések központja 2020-tól Bécs lesz, a tudományos tevékenységek és források egy része, például a Vera and Donald Blinken Nyílt Társadalom archívuma (OSA), Budapesten marad - írja az egyetem a közleményben.

“Ne értsék félre: ma nyitunk Bécsben, de továbbra is erős tudományos és közéleti jelenlétünk lesz a városban, amely a szellemi otthonunk. A harcunk, hogy megvédjük a tudományos szabadságot és az intézményi autonómiát Magyarországon, folytatódik" - írta az intézmény elnöke és rektora, Michael Ignatieff a CEU közösségének szóló levélben.

A CEU 2019. január 1-jétől nem indíthat új évfolyamot Budapesten, ezért júliusban osztrák magánegyetemként akkreditáltatták. A CEU helyzetével kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Nap képe: ilyen a Corvinus székesfehérvári campusának megújult épülete

Ilyen lett a Corvinus székesfehérvári campusának „B" épülete. Képgaléria az új épületről.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.