Fontos: januártól változnak az állami ösztöndíjjal kapcsolatos szabályok

2020. január 1-jétől már nem kell visszafizetnie az állami ösztöndíj egy részét annak, aki a diploma megszerzése nélkül hagyja ott az egyetemet - helyette hazai munkaviszonyt kell majd fenntartani. Itt vannak a részletek.

  • Eduline

2020. január 1-jén változik a felsőoktatási törvény: eddig azoknak, akik állami ösztöndíjas formában tanultak és nem szerezték meg a diplomát maximum a képzési idő másfélszerese alatt, a képzési költség felét vissza kellett fizetniük. Ők ugyanakkor kérelmezhették, hogy - az állami ösztöndíjas félévekkel azonos időtartamú - hazai munkaviszony fenntartásával "törleszthessék" az összeget.

Januártól felcserélődik a két lehetőség: az alapértelmezett "büntetés" a hazai munkaviszony fenntartása lesz, felhasznált állami félévenként 150 nap időtartamban. A képzési költség felét csak akkor kell visszafizetni, ha a volt hallgató a képzés megszűnését követő két éven belül nem kezd el Magyarországon dolgozni. A szabályozás az alap-, mester- és osztatlan képzésben, illetve a felsőoktatási szakképzésben tanulókra is vonatkozik - azokra a jelenlegi és volt hallgatókra is, akiknek január 1-jéig kötelezettség nem kerül megállapításra.

Mi történik, ha még az első évben gondoljátok meg magatokat?

Ugyanakkor ha osztott képzésben (alap- vagy mesterképzésben, illetve felsőoktatási szakképzésben) egy, osztatlan képzésben maximum két aktív, állami ösztöndíjas félév után hagyjátok félbe a tanulmányaitokat, hazai munkaviszonyt sem kell létesítenetek, és fizetnetek sem kell.

Akkor is dolgozni kell, ha újra tanulni kezdetek?

Kérelmezhetitek a munkavállalási kötelezettség felfüggesztését, ha új (magyar vagy külföldi) hallgatói jogviszonyotok van vagy keletkezik, illetve ha nappali tagozatos, iskolarendszerű szakképzésben tanultok vagy fogtok tanulni.

Egyetemisták, figyelem! Ezekben a helyzetekben döntő szerepe lehet a tanulmányi átlagotoknak

Akár idén kezdtétek az egyetemet, akár már benne vagytok az egyetemi életben egy ideje, nem csak az esetleges otthoni elvárások miatt fontos a jó tanulmányi átlag. Ennél praktikusabb okai is vannak. Most két olyan egyetemi helyzetről írunk, ahol döntő szerepe lehet a tanulmányi átlagotoknak.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.