Ezeken az egyetemeken és ezekre a szakokra vették fel a legtöbb Diákhitel2-t

Magyarországon jelenleg 134 609 aktív Diákhitel1-szerződés van – ezek közül 26 248-at Budapesten élők vették igénybe. A legtöbben Diákhitel2-szerződést a Budapesti Gazdasági Egyetem hallgatói közül kötöttek – írja a Pénzcentrum.

  • Eduline

A Pénzcentrum a Diákhitel Központ Zrt.-től kért ki hivatalos statisztikákat – ezekből kiderül, hogy az ország mely részéről, mely egyetemekre, illetve mely szakokra folyósítják a legtöbb Diákhitel2-t Magyarországon. A legfrissebb adatok szerint az elmúlt 18 évben nagyjából 400 ezer hallgató részére folyósítottak diákhitelt – több mint 400 milliárd forint értékben.

Az állandó lakcím alapján a legtöbb Diákhitel1-el rendelkező Budapesten él – az itteni szerződések száma 26 248. A második helyen Pest megye áll, 16 475 szerződéssel. Szintén dobogós Borsod-Abaúj-Zemplén megye, ahol 9 340 diákhitel-szerződés van.

Önköltséges képzésen tanultok? Hány félévig igényelhettek diákhitelt?

Hány félévig igényelhetitek a diákhitel 2-t, ha önköltséges képzésen tanultok?

2012 óta a Budapesti Gazdasági Egyetem hallgatói vették föl a legtöbb Diákhitel2-t. Összesen 5350 szerződésről van szó, melynek összértéke 5 595 665 444 forint. Második helyre az Eötvös Loránd Tudományegyetem került, ahol 3382 szerződést kötöttek – ezek összértéke 2 999 108 336 forint. Harmadik helyen pedig a Budapesti Metropolitan Egyetem végzett 3157 szerződéssel, melyeknek összértéke 4 057 528 943 forint - írja az oldal.

Jól látszik azonban, hogy hiába van az ELTE-nek több Diákhitel2-es hallgatója, mint a Metropolitan Egyetemnek, folyósított összegben messze – több mint egy milliárd forinttal – elmaradnak a szerződések száma szerint csupán a harmadik helyen végző egyetemtől. Ez azt jelenti, hogy az ELTE-n minden bizonnyal jóval alacsonyabb költségű képzésekre veszik igénybe a Diákhitel2-t, ezzel szemben a Metropolitan-en jelentősebb költségekkel jár egy-egy képzés a hallgatók számára.

Ezekért a képzésekért igényelnek hitelt a legtöbben

A legtöbben turizmus-vendéglátás, jogász, illetve kereskedelem és marketing képzésekre igénylik a Diákhitel2-t. Ugyancsak sok pénzügy és számvitel, nemzetközi gazdálkodás és programtervező informatikus szakra járó hallgató veszi igénybe ezt a típusú hitelt. Azonban a lista elején, illetve a végén már elég magas a szerződések száma és a folyósított összegek közötti különbség – az első helyezett szakra 1 261 650 692 forintot folyósítottak, a tizedikre csupán 308 942 113-at.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.