Bár az elsőéves hallgatók az egyetemeken, főiskolákon tanulmányi ösztöndíjat még nem kaphatnak, szociális helyzetük alapján rendszeres szociális ösztöndíjra már az őszi szemeszterben pályázhatnak.
A rendszeres szociális ösztöndíjra – vagyis a szoctámra – már az őszi félévben is lehet pályázni, a határidőt és a benyújtandó dokumentumok listáját a saját egyetemetek, főiskolátok oldalán találjátok majd.
Fontos, hogy a szoctám havi összege nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 20 százaléka (az éves hallgatói normatíva jelenleg 128 520 forint), ha a hallgató jövedelme alapján jogosult a támogatásra, emellett pedig fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult, vagy halmozottan hátrányos helyzetű, vagy családfenntartó, vagy nagycsaládos, vagy árva.
A szociális ösztöndíj havi összege nem lehet alacsonyabb a hallgatói normatíva 10 százalékánál, ha a hallgató jövedelme alapján jogosult a támogatásra, és hátrányos helyzetű, vagy gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg, vagy félárva.
Fontos, hogy ha a szociális helyzetetekben valamilyen negatív változás áll be, egyszeri, rendkívüli szociális ösztöndíjat kérhettek.
A határidőkről: a szociális ösztöndíjra általában szeptember elejéig-közepéig kell pályázni, ezért minél hamarabb nézzétek meg a pályázati kiírást és kezdjétek összegyűjteni a szükséges dokumentumokat.
Fontos: kik kaphatnak elsőéves egyetemistaként több tízezer forintos támogatást?
Az elsőévesek az őszi szemeszterben tanulmányi ösztöndíjat még nem kaphatnak, alaptámogatásra viszont pályázhatnak. Utánajártunk, kik kaphatnak ilyen juttatást.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fonos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
