Eddig kell igényelnetek a diákhitelt, ha már október közepén szeretnétek megkapni az összeget

Szeptember közepéig kell benyújtanotok a hiteligénylési kérelmet ahhoz, hogy október közepéig megkapjátok a kért összeget.

  • Eduline

Ha önköltséges képzésre nyertetek felvételt vagy egyéb okokból szeretnétek a következő félévre igénybe venni a diákhitelt, akkor szeptember 16-ig kell leadnotok a hiteligénylést ahhoz, hogy október közepéig megkapjátok a kért összeget.

Leendő egyetemisták, figyelem! Így igényelhettek diákigazolványt

Szeptembertől kezditek az első féléveteket az egyetemen? Már csak október 31-ig használhatjátok fel a középiskolás diákigazolványotokat, ezért jobb, ha minél hamarabb megigénylitek az újat. Mutatjuk, hogy mit kell tennetek.

A képzés díjára költhető Diákhitel2-t  idén is nullaszázalékos kamattal igényelhetik az önköltséges képzésben részt vevő hallgatók. Ennek az összege nincs maximalizálva, vagyis a hitel mértéke a felsőoktatási képzés díjához igazodik – így még a legdrágább, akár szemeszterenként milliós nagyságrendű képzések is finanszírozhatóak a Diákhitel2 segítségével.

A szabad felhasználású Diákhitel1 pedig 1,99 százalékos kamattal nyújt segítséget a diákoknak. Fontos, hogy ezt állami ösztöndíjas hallgatók, önköltséges képzésben részt vevők, de még az Erasmusszal külföldön tanulók is igényelhetik. A Diákhitel1 keretében havi hetvenezer forintot is kérhetnek a hallgatók – ami félévenként összesen 350 ezer forintot jelent.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.