Több mint százezer olyan diák van, akik azért nem kaphatnak diplomát, mert nem teljesítették a nyelvvizsga-követelményeket - írja a Magyar Hírlap az Oktatási Hivatal adataira hivatkozva.
Június végéig összesen 93 415 olyan régi típusú egyetemi és főiskolai, alap-, illetve osztatlan képzést tartott nyilván a Felsőoktatási Információs Rendszer, amely esetében az oklevelet nyelvvizsga hiánya miatt nem adták ki – közölte a lappal az Oktatási Hivatal (OH).
Tájékoztatásuk szerint összesen 8139 mesterképzéshez sem kapcsolódik oklevél- és nyelvvizsgakövetelmény-teljesítés, vagyis ennyi mesterszakos hallgatónak sincs meg a diplomakiadáshoz szükséges bizonyítványa.
Angol, német, eszperantó: még mindig ezek a legnépszerűbb nyelvek
Hányan jelentkeztek nyelvvizsgára 2018-ban? Mely nyelvekből tettek a legtöbben vizsgát?
A kormány 2014-ben diplomamentő programot indított, ezzel azoknak a nyelvtanulását támogatta, akiknek már nincs hallgatói jogviszonyuk, de nem kaptak diplomát, mert nincs nyelvvizsgájuk. A program tavaly újraindult, fejenként legfeljebb háromszázezer forint képzési támogatást lehet megkapni, a tanfolyamokon angol, francia, német, olasz, orosz és spanyol nyelvet lehet tanulni.
A lap információi szerint 1759-en pályáztak, ebből 1160 pályázat volt érvényes, nekik 2020. március 31-ig kell bemutatniuk a megszerzett nyelvvizsga-bizonyítványukat.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
