A felsőoktatásban a hosszú ideje akut problémát jelentő bérkérdés még mindig megoldatlan – olvasható a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének pénteki közleményében.
„Az állami fenntartású felsőoktatási intézmények alapműködésének biztosítása állami feladat. Ennek egyik alapeleme a felsőoktatásban dolgozók alapilletményének a felsőoktatás társadalmi súlyának megfelelő, a megélhetést és kiszámítható életpályát biztosító, a differenciálást lehetővé tevő szintre emelése. Az oktatást/kutatást támogató munkakörben dolgozók többségének alapjövedelmét ma már a garantált bérminimum értéke határozza meg. Ez a 2008 óta változatlan közalkalmazotti bértábla fizetési fokozatainak felülírását és nivellálását, továbbá a képzettség és szakmai tapasztalat garantált differenciálással történő elismerésének kiiktatását jelenti” – írja a szakszervezet.
Kiemelik: az oktatói bértábla alapját képező "egyetemi tanár 1" fizetési fokozat költségvetésben garantált illetményét legalább a V4-országok átlagának megfelelő szintre kell emelni, a bértábla aránytalanságait meg kell szüntetni.
Kifakadtak az egyetemi-főiskolai oktatók: emelni kell a kezdők fizetését
A kezdő oktatók fizetésének emelését, arányosabb bértábla kialakítását kéri a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, amely szerint a kormány még inkább átláthatatlanná tette a felsőoktatás irányítását.
„Különösen sürgető, hogy a pályakezdő oktatók/kutatók jelenleg méltatlanul alacsony garantált illetménye elérje az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresetének értékét” – írják.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
