Szakszervezet: sürgősen emelni kell a pályakezdő oktatók és kutatók bérét

A felsőoktatásban a hosszú ideje akut problémát jelentő bérkérdés még mindig megoldatlan – olvasható a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének pénteki közleményében.

  • Eduline

„Az állami fenntartású felsőoktatási intézmények alapműködésének biztosítása állami feladat. Ennek egyik alapeleme a felsőoktatásban dolgozók alapilletményének a felsőoktatás társadalmi súlyának megfelelő, a megélhetést és kiszámítható életpályát biztosító, a differenciálást lehetővé tevő szintre emelése. Az oktatást/kutatást támogató munkakörben dolgozók többségének alapjövedelmét ma már a garantált bérminimum értéke határozza meg. Ez a 2008 óta változatlan közalkalmazotti bértábla fizetési fokozatainak felülírását és nivellálását, továbbá a képzettség és szakmai tapasztalat garantált differenciálással történő elismerésének kiiktatását jelenti” – írja a szakszervezet.

Kiemelik: az oktatói bértábla alapját képező "egyetemi tanár 1" fizetési fokozat költségvetésben garantált illetményét legalább a V4-országok átlagának megfelelő szintre kell emelni, a bértábla aránytalanságait meg kell szüntetni.

Kifakadtak az egyetemi-főiskolai oktatók: emelni kell a kezdők fizetését

A kezdő oktatók fizetésének emelését, arányosabb bértábla kialakítását kéri a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, amely szerint a kormány még inkább átláthatatlanná tette a felsőoktatás irányítását.

„Különösen sürgető, hogy a pályakezdő oktatók/kutatók jelenleg méltatlanul alacsony garantált illetménye elérje az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresetének értékét” – írják.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.