A nemzetközi együttműködések és kutatási hatékonyság alapján a magyar egyetemek közül a CEU, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem kapta a legtöbb kiváló minősítést a U-Multirank 2019-es felmérésének készítőitől.
A U-Multirank 2019-es felmérésének készítői 96 ország 1700 egyetemét (köztük 15 magyar egyetemet) vizsgáltak egy ötfokozatú skála szerinti értékeléssel (a legjobb A-tól a legkevésbé jó E-ig) – olvasható a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oldalán.
Magyarországon a nemzetközi együttműködések és kutatási hatékonyság területén a CEU szerezte meg az elsőséget 13 kiváló, „A” minősítéssel, a második helyen végzett a BME az ELTE-vel holtversenyben, egyenként 7 „A” értékkel.
Itt a legfrissebb egyetemi rangsor: hat magyar került a világ ezer legjobb felsőoktatási intézménye közé
Hat magyar egyetem került fel a Quacquarelli Symonds (QS) 2020-as összesített világrangsorára: a magyar felsőoktatási intézmények közül a legjobb eredményt a Szegedi Tudományegyetem érte el, amelyet az 501-510. helyre soroltak a lista készítői. A rangsor élén alig-alig van mozgás az elmúlt évekhez képest: a világ legjobb egyetemének továbbra is Massachusetts Intitute of Technologyt, vagyis az MIT-t tartják a QS szakemberei.
A U-Multirank a 2008-as francia EU-elnökség alatt szervezett konferencián indult kezdeményezés kiteljesedése. Az eseményen egy olyan új egyetemi rangsor létrehozására törekedtek, amelynek módszertana nemzetközi összefüggésben képes visszaadni a kimagasló teljesítmények sokféleségét – teszik hozzá.
A U-Multirank objektív szempontokon és adatokon alapul: a teljesítménytényezők lényegesen szélesebb skálája szerint rendezi az egyetemeket, és így a többi nemzetközi felsőoktatási rangsorhoz képest reálisabb és felhasználóbarátabb eligazítást ad. Az új, többdimenziós felmérés öt kulcsterületen – a kutatás elismertsége, a tanítás és tanulás minősége, a nemzetközi orientáció, a tudástranszfer sikeressége (pl. működő és induló vállalkozásokkal kötött partnerségek) és regionális szerepvállalás – több különböző indikátor segítségével minősíti az intézményeket – teszik hozzá.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
