Itt a legfrissebb egyetemi rangsor: hat magyar került a világ ezer legjobb felsőoktatási intézménye közé

Hat magyar egyetem került fel a Quacquarelli Symonds (QS) 2020-as összesített világrangsorára: a magyar felsőoktatási intézmények közül a legjobb eredményt a Szegedi Tudományegyetem érte el, amelyet az 501-510. helyre soroltak a lista készítői. A rangsor élén alig-alig van mozgás az elmúlt évekhez képest: a világ legjobb egyetemének továbbra is Massachusetts Intitute of Technologyt, vagyis az MIT-t tartják a QS szakemberei.

  • Eduline

A Szegedi Tudományegyetemet az 501-510., a Debreceni Egyetemet a 601-650., az Eötvös Loránd Tudományegyetemet és a Pécsi Tudományegyetemet a 651-700., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet, valamint a Budapesti Corvinus Egyetemet pedig a 801-1000. helyre sorolták a QS legfrissebb – kedd este nyilvánosságra hozott – világrangsorának készítői.

A QS-rangsort több szempont – így például a nemzetközi hallgatók és oktatók aránya, a munkaadók és az akadémiai szféra megítélése, az intézményhez köthető tudományos munkák idézettsége – alapján állítják össze évről évre.

A régió legjobb egyeteme a bécsi

A környező országokból az osztrák egyetemek érték el a legjobb eredményt: a bécsi egyetem a 154. helyet szerezte meg, de a rangsor készítői további négy osztrák intézményt is a világ ötszáz legjobbja közé soroltak, így például a bécsi műszaki egyetemet, az innsbrucki egyetemet vagy a grazi műszaki egyetemet.

Szlovákiából három felsőoktatási intézmény került fel a QS listájára (a Comenius és a pozsonyi műszaki egyetem a 751-800., a kassai műszaki egyetem pedig a 801-1000. helyen áll), Romániából pedig két egyetem: a Babes-Bolyai és a bukaresti egyetem egyaránt a 801-1000. helyen végzett. Hat ukrán felsőoktatási intézmény is szerepel a rangsorban, a legjobb eredményt a V. N. Karazin Kharkiv National University érte el, a 491. helyre sorolták. Szerbiából a belgrádi egyetem került fel a QS-lista 801-1000. helyére, Szlovéniából a ljubljanai és a maribori egyetem (591-600. és 751-800. hely), Horvátországból pedig a zágrábi egyetem (751-800.).

Az MIT az élen

Az összesített lista élén a Massachusetts Institute of Technology (MIT), a Stanford és a Harvard áll, de a világ tíz legjobb felsőoktatási intézménye közé került az Oxford, a California Institute of Technology (CalTech), a svájci ETH Zurich, a Cambridge, a UCL, az Imperial College London és a University of Chicago is.

Vagyis tavaly óta csak kisebb átrendeződés volt az élvonalban – a tíz legmagasabb pontszámot elérő intézmény közé új szereplő nem került. A tizenegyedik helyen – holtversenyben – két szingapúri egyetem, a Nanyang Technological University és a National University of Singapore áll, míg a kínai Tsinghua University a tizenhatodik helyen zárt a QS 2020-as rangsorában.

A QS korábban nyilvánosságra hozott, tudományterületenként összeállított felsőoktatási rangsoráról és a magyar egyetemek eredményeiről itt olvashattok:

Friss felsőoktatási rangsor: itt van az összes magyar eredmény

Tíz magyar egyetem került fel a Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb képzésterületi rangsoraira: a bölcsészettudományok területén a CEU-t például a 143. helyre sorolták, az élet- és orvostudományok listáján a Semmelweis Egyetem a 308. helyen végzett, a természettudományi képzések QS-rangsorában pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem szerezte meg a legjobb helyezést, a 340.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.