Hat magyar egyetem került fel a Quacquarelli Symonds (QS) 2020-as összesített világrangsorára: a magyar felsőoktatási intézmények közül a legjobb eredményt a Szegedi Tudományegyetem érte el, amelyet az 501-510. helyre soroltak a lista készítői. A rangsor élén alig-alig van mozgás az elmúlt évekhez képest: a világ legjobb egyetemének továbbra is Massachusetts Intitute of Technologyt, vagyis az MIT-t tartják a QS szakemberei.
A Szegedi Tudományegyetemet az 501-510., a Debreceni Egyetemet a 601-650., az Eötvös Loránd Tudományegyetemet és a Pécsi Tudományegyetemet a 651-700., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet, valamint a Budapesti Corvinus Egyetemet pedig a 801-1000. helyre sorolták a QS legfrissebb – kedd este nyilvánosságra hozott – világrangsorának készítői.
A QS-rangsort több szempont – így például a nemzetközi hallgatók és oktatók aránya, a munkaadók és az akadémiai szféra megítélése, az intézményhez köthető tudományos munkák idézettsége – alapján állítják össze évről évre.
A régió legjobb egyeteme a bécsi
A környező országokból az osztrák egyetemek érték el a legjobb eredményt: a bécsi egyetem a 154. helyet szerezte meg, de a rangsor készítői további négy osztrák intézményt is a világ ötszáz legjobbja közé soroltak, így például a bécsi műszaki egyetemet, az innsbrucki egyetemet vagy a grazi műszaki egyetemet.
Szlovákiából három felsőoktatási intézmény került fel a QS listájára (a Comenius és a pozsonyi műszaki egyetem a 751-800., a kassai műszaki egyetem pedig a 801-1000. helyen áll), Romániából pedig két egyetem: a Babes-Bolyai és a bukaresti egyetem egyaránt a 801-1000. helyen végzett. Hat ukrán felsőoktatási intézmény is szerepel a rangsorban, a legjobb eredményt a V. N. Karazin Kharkiv National University érte el, a 491. helyre sorolták. Szerbiából a belgrádi egyetem került fel a QS-lista 801-1000. helyére, Szlovéniából a ljubljanai és a maribori egyetem (591-600. és 751-800. hely), Horvátországból pedig a zágrábi egyetem (751-800.).
Az MIT az élen
Az összesített lista élén a Massachusetts Institute of Technology (MIT), a Stanford és a Harvard áll, de a világ tíz legjobb felsőoktatási intézménye közé került az Oxford, a California Institute of Technology (CalTech), a svájci ETH Zurich, a Cambridge, a UCL, az Imperial College London és a University of Chicago is.
Vagyis tavaly óta csak kisebb átrendeződés volt az élvonalban – a tíz legmagasabb pontszámot elérő intézmény közé új szereplő nem került. A tizenegyedik helyen – holtversenyben – két szingapúri egyetem, a Nanyang Technological University és a National University of Singapore áll, míg a kínai Tsinghua University a tizenhatodik helyen zárt a QS 2020-as rangsorában.
A QS korábban nyilvánosságra hozott, tudományterületenként összeállított felsőoktatási rangsoráról és a magyar egyetemek eredményeiről itt olvashattok:
Friss felsőoktatási rangsor: itt van az összes magyar eredmény
Tíz magyar egyetem került fel a Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb képzésterületi rangsoraira: a bölcsészettudományok területén a CEU-t például a 143. helyre sorolták, az élet- és orvostudományok listáján a Semmelweis Egyetem a 308. helyen végzett, a természettudományi képzések QS-rangsorában pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem szerezte meg a legjobb helyezést, a 340.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
