Itt a legfrissebb egyetemi rangsor: hat magyar került a világ ezer legjobb felsőoktatási intézménye közé

Hat magyar egyetem került fel a Quacquarelli Symonds (QS) 2020-as összesített világrangsorára: a magyar felsőoktatási intézmények közül a legjobb eredményt a Szegedi Tudományegyetem érte el, amelyet az 501-510. helyre soroltak a lista készítői. A rangsor élén alig-alig van mozgás az elmúlt évekhez képest: a világ legjobb egyetemének továbbra is Massachusetts Intitute of Technologyt, vagyis az MIT-t tartják a QS szakemberei.

  • Eduline

A Szegedi Tudományegyetemet az 501-510., a Debreceni Egyetemet a 601-650., az Eötvös Loránd Tudományegyetemet és a Pécsi Tudományegyetemet a 651-700., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet, valamint a Budapesti Corvinus Egyetemet pedig a 801-1000. helyre sorolták a QS legfrissebb – kedd este nyilvánosságra hozott – világrangsorának készítői.

A QS-rangsort több szempont – így például a nemzetközi hallgatók és oktatók aránya, a munkaadók és az akadémiai szféra megítélése, az intézményhez köthető tudományos munkák idézettsége – alapján állítják össze évről évre.

A régió legjobb egyeteme a bécsi

A környező országokból az osztrák egyetemek érték el a legjobb eredményt: a bécsi egyetem a 154. helyet szerezte meg, de a rangsor készítői további négy osztrák intézményt is a világ ötszáz legjobbja közé soroltak, így például a bécsi műszaki egyetemet, az innsbrucki egyetemet vagy a grazi műszaki egyetemet.

Szlovákiából három felsőoktatási intézmény került fel a QS listájára (a Comenius és a pozsonyi műszaki egyetem a 751-800., a kassai műszaki egyetem pedig a 801-1000. helyen áll), Romániából pedig két egyetem: a Babes-Bolyai és a bukaresti egyetem egyaránt a 801-1000. helyen végzett. Hat ukrán felsőoktatási intézmény is szerepel a rangsorban, a legjobb eredményt a V. N. Karazin Kharkiv National University érte el, a 491. helyre sorolták. Szerbiából a belgrádi egyetem került fel a QS-lista 801-1000. helyére, Szlovéniából a ljubljanai és a maribori egyetem (591-600. és 751-800. hely), Horvátországból pedig a zágrábi egyetem (751-800.).

Az MIT az élen

Az összesített lista élén a Massachusetts Institute of Technology (MIT), a Stanford és a Harvard áll, de a világ tíz legjobb felsőoktatási intézménye közé került az Oxford, a California Institute of Technology (CalTech), a svájci ETH Zurich, a Cambridge, a UCL, az Imperial College London és a University of Chicago is.

Vagyis tavaly óta csak kisebb átrendeződés volt az élvonalban – a tíz legmagasabb pontszámot elérő intézmény közé új szereplő nem került. A tizenegyedik helyen – holtversenyben – két szingapúri egyetem, a Nanyang Technological University és a National University of Singapore áll, míg a kínai Tsinghua University a tizenhatodik helyen zárt a QS 2020-as rangsorában.

A QS korábban nyilvánosságra hozott, tudományterületenként összeállított felsőoktatási rangsoráról és a magyar egyetemek eredményeiről itt olvashattok:

Friss felsőoktatási rangsor: itt van az összes magyar eredmény

Tíz magyar egyetem került fel a Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb képzésterületi rangsoraira: a bölcsészettudományok területén a CEU-t például a 143. helyre sorolták, az élet- és orvostudományok listáján a Semmelweis Egyetem a 308. helyen végzett, a természettudományi képzések QS-rangsorában pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem szerezte meg a legjobb helyezést, a 340.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.