Ha hamarosan diplomáztok, de még nincs nyelvvizsgátok, nem mindegy, hogy milyen bizonyítványt szereztek. Nem minden típust fogadnak el a diplomához. Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Jövőre diplomázok, de még nincs nyelvvizsgám. Úgy tudom, alapszakon egy középfokú nyelvvizsga kell. Akkor mindegy, hogy milyen nyelvből és melyik nyelvvizsgaközpontban teszem le?
Az igaz, hogy alapszakos diplomához egy középfokú (B2-es szintű), komplex, államilag elismert általános nyelvvizsgára van szükség. Azonban az adott szak képzési és kimeneti követelményeiben ennél szigorúbb feltételt - például általános helyett vagy mellett szakmai nyelvvizsgát - is meghatározhatnak. Ezért mielőtt kiválasztjátok a nyelvvizsgát, mindenképp nézzétek meg a szakotokra vonatkozó kimeneteli követelményeket.
Ilyen nyelvvizsgák közül válogathattok: itt a teljes lista
Bőven volt változás az elmúlt hónapokban a nyelvvizsgapiacon: visszatért a TELC, és új típusú nyelvvizsgákra is jelentkezhettek. Ha nyelvvizsgaválasztás előtt álltok, és nem tudjátok, milyen akkreditált vizsgák közül válogathattok, akkor ez a lista nektek szól.
Az államilag elismert vizsgarendszereket működtető vizsgaközpontokről és a nyelvekről bővebben itt olvashattok. Csoportokra bontva láthatjátok például a kétnyelvű, általános nyelvvizsga-bizonyítványt adó vizsgaközpontok listáját, de az egynyelvű, szaknyelvi nyelvvizsga-bizonyítványt adó vizsgaközpontok is a listán sorakoznak.
Így a saját igényeiteknek vagy éppen a követelményeiteknek megfelelően választhattok vizsgaközpontot, ahol aztán nyelvvizsgázhattok az ország különböző városaiban. Akinek esetleg már van nyelvvizsgája, de nincsen a felsoroltak között, eljárási díj ellenében honosíthatja azt, így azt is elfogadhatják a diplomához. Erről bővebben itt olvashattok.
2020-tól már felvételi követelmény lesz a nyelvvizsga:
Megszólalt a minisztérium: maradnak a 2020-as felvételi feltételek
Nem várható semmilyen változás a 2014-ben megjelent rendelkezésekben - így reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma a 2020-as felvételi szabályok lazulásáról szóló hírekre.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
