Még mindig nagy probléma az informatikushiány: az ipar nagyon hamar kiszívja a leendő szakembereket

Szüksége van a gazdaságnak informatikusokra, máig nagyon kevés a jelentkező, ráadásul sokan a felvettek közül is korán engednek a jól fizető cégek csábításának, és „félig képzetten” hagyják ott az egyetemet.

  • Eduline

Ez még az elitképzésnek számító Műegyetemen is jellemző – mondja Tevesz Gábor, a BME tanszékvezető-helyettese a hvg.hu-nak.

Mintegy 30 ezer informatikus hiányzik a gazdaságból, az oktató szerint azonban ebbe éppúgy beletartoznak a magasan képzett informatikusok, mint a különböző informatikai „betanított munkások”. 

Egyértelmű, hogy sokkal több informatikust kellene képezni. Ehhez több jelentkezőre lenne szükség. Jelenleg a középiskolások körében általában a természettudományos, a műszaki és az informatikai szakmaterületek kevésbé népszerűek. Nehéznek tartják az ezeket megalapozó tárgyakat a diákok. Ebből következik, hogy a jelentkezési számok alacsonyabbak, mint kellene - mondta Tevesz Gábor.

Friss kutatás: a munkahely nem helyettesíti az egyetemi tanulást

Egy kutatás szerint jelentős a lemorzsolódás az egyetemi alapképzéseken: a hallgatók 40 százaléka megszakítja tanulmányait – az okok egyelőre nem tisztázottak, de annyi biztos, hogy sok cég kifejezetten hajt az egyetemista munkaerőre. Főként az informatikai és a gazdasági szakokra jellemző, hogy egy vonzó álláslehetőség elcsábítja a diákokat - pedig a cégeknek ebben felelőssége van, hiszen talán jó ötletnek tűnik pénzt keresni a tanulás helyett, de a karrierterveket erősen befolyásolhatja a diploma hiánya.

A BME-n jelenleg 800-900 hallgatót vesznek fel, ezzel az országban ők képezik a legtöbb informatikust. Tevesz Gábor szerint valószínűleg a mérnökinformatikusokból és a programtervezőkből van a legégetőbb hiány, de gazdaságinformatikus sincs elég.

Azonban nem csak a kevés jelentkező, hanem a lemorzsolódás is nagy probléma. A Műegyetemen a belépők valamivel több, mint 60 százaléka szerez mindössze diplomát alapszakon. És ezeknek az alapdiplomásoknak is csak a 60-70 százaléka megy tovább mesterszakra - magyarázza a tanszékvezető helyettes. Az ipar ugyanis nagyon hamar kiszívja a leendő szakembereket, ők kevés eséllyel jutnak el a diplomáig. "Kicsit sarkosan fogalmazva: ezek az idő előtt elcsábított fiatalok informatikai segédmunkások lesznek" - mondja Tevesz Gábor.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

 

Hozzászólások

Klebelsberg Központ: még a kinevezése előtt visszalépett a veszprémi tankerület élére kiválasztott pályázó

Pár napja észrevettük, hogy ismét álláshirdetés jelent meg a Veszprémi Tankerületi Központ igazgatói posztjára, annak ellenére, hogy november elején már kihirdették, ki lesz az új vezető. A Klebelsberg Központ reagált megkeresésünkre, de a visszalépés körülményei továbbra sem teljesen tisztázottak. Lannert Judit szerint pedig belefér egy ilyen kiválasztási folyamatba, ha valaki végül mégsem vállalja a feladatot.

Átvilágították a Tempus Közalapítványt, milliárdos hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanúja miatt feljelentést tett az oktatási minisztérium

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a vizsgálat során több mint 1,1 milliárd forintnyi közpénz gyanús felhasználását tárta fel a Tempus Közalapítványnál, mely nagyrészt a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetőinek közvetlen utasításaira osztottak szét. Ebben az időszakban Hankó Balázs vezette a minisztériumot, a területért pedig Varga-Bajusz Veronika államtitkár felelt, aki korábban a közalapítvány főigazgatója volt.