Egyetemisták, figyelem! Így bukhatjátok el az állami ösztöndíjas helyeteket

Az egyetemeken és főiskolákon mindjárt vége a vizsgaidőszaknak és ezzel a 2018/2019-es tanévnek is. Mutatjuk, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnetek, ha nem szeretnétek, hogy szeptembertől átsoroljanak benneteket állami ösztöndíjas képzésről önköltséges formára.

  • Eduline

Fontos tudni, attól, hogy állami ösztöndíjas képzésre nyertetek felvételt, ez nem jelent végleges finanszírozási kategóriát – vagyis amennyiben nem feleltek meg a következő feltételeknek átsorolnak benneteket önköltséges képzésre.

Ha az utolsó két – aktív – félévetekben átlagosan nem szereztetek legalább 18 kreditet, vagy nem értétek el az intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott tanulmányi átlagot, esetleg visszavonták az állami ösztöndíjjal támogatott képzés feltételeinek vállalásáról szóló nyilatkozatotokat, illetve már felhasználtátok az összes rendelkezésetekre álló állami féléveteket, akkor elbukhatjátok az állami ösztöndíjas helyeteket.

Több ezren bukták el a tandíjmentes helyet, mégis tovább szigorít a kormány

Körülbelül nyolcezer hallgató veszítette el állami ösztöndíjas helyét idén nyáron, ők ettől a tanévtől kizárólag fizetős formában folytathatják az egyetemet vagy a főiskolát. A kormány másfél éve döntött arról: az egyetemistáknak az eddigieknél jóval szigorúbb feltételeket kell teljesíteniük, ha továbbra is tandíjmentesen szeretnének tanulni.

Jó, hír azonban, hogy ellenkező irányban is történik átsorolás – a felsőoktatási intézmény a megüresedett állami ösztöndíjjal támogatott helyekre – az önköltséges hallgatók ilyen irányú kérelme esetén – a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanulmányokat folytató önköltséges hallgatókat a tanulmányi teljesítményük alapján rangsorolva átsorolja – írja a Felvi. Az átsorolásra évente egyszer van, és az intézmények július 31-ig döntenek.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.