Friss nemzetközi egyetemi rangsor eredményeit tették közzé, az értékelt egyetemek között tizenöt magyar intézmény szerepel, közülük a CEU első helyen.
A U-Multirank rangsor 96 országból több mint 1700 felsőoktatási intézményt értékelt, köztük tizenöt magyarországi egyetemet.
Az Európai Unió által támogatott U-Multirank egyetemi rangsor öt különböző fókuszterületen több indikátor figyelembevételével értékeli az egyetemek és a főiskolák teljesítményét. A hazai egyetemek közül a legtöbb pontot (a megadott szempontok szerint) a Közép-európai Egyetem (CEU) kapta, a második az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a dobogó harmadik helyére pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) került.
A vizsgált szempontok többek között a kutatások, a nemzetközi elhelyezkedés és együttműködés szerepelt, de a rangsorban külön lehet keresni tantárgyakra is.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
