30 milliárd euró jut 2021 és 2027 között az Erasmus+ programra

A 2021-ben kezdődő hétéves költségvetésben 30 milliárd euró jut az Erasmus+ programra - többek között erről beszélt az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztosa egy budapesti szakmai konferencián.

  • Eduline/MTI

Navracsics Tibor a Tempus Közalapítvány által szervezett tanácskozáson arról beszélt, hogy az elmúlt öt évben sokkal nagyobbá vált az Erasmus+, mint azt az alapítók eredetileg célul tűzték ki. Ugyanis ma már nemcsak diákmobilitásról van szó, hanem olyan társadalmi kohéziót erősítő programokról, amelyek hozzájárulnak az Európai Unió versenyképességének növeléséhez - mutatott rá. A biztos közölte, a következő, 2021-ben kezdődő hétéves költségvetésben 30 milliárd euró jut az Erasmus+ programra.

Bódis József, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkár elmondta, 2018-ban több mint 22 ezer embert érintett az Erasmus+ Magyarországon.

Tordai Péter, a Tempus Közalapítvány igazgatója elmondta, hogy 2014-2020-as időszakban 14,7 milliárd, a 2021-2027-es időszakban már 30 milliárd euró lesz az Erasmus+ költségvetése.

Európai első lett a szegedi egyetem ebben a rangsorban

Európában az első helyen végzett a Szegedi Tudományegyetem a kiküldött oktatói mobilitási adatok alapján az Erasmus-programban.

Közölte, Magyarországon 2018-ban 14,5 milliárd forintból valósulhattak meg nemzetközi együttműködések az Erasmus+ keretében. Az idén várhatóan 18,5 milliárd forint áll majd a pályázók rendelkezésére.

A tanácskozáson átadták az Erasmus+ Nívódíjakat a legkiemelkedőbb színvonalon megvalósított Erasmus+ pályázatoknak. Az idei hat díjazott között van óvoda, céges-oktatási együttműködés, valamint ifjúsági csoport is. A Tempus Közalapítvány díjjal tüntette ki a pécsi Kertvárosi Óvodát, a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Hunfaly János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelmi Szakgimnáziumát, a Budapesti Gazdasági Egyetemet, a Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Turisztikai Szakgimnáziumát és Szakközépiskoláját, a Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzati Társaságot, valamint a Qualitimpact Informal Groupot.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.