A 2021-ben kezdődő hétéves költségvetésben 30 milliárd euró jut az Erasmus+ programra - többek között erről beszélt az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztosa egy budapesti szakmai konferencián.
Navracsics Tibor a Tempus Közalapítvány által szervezett tanácskozáson arról beszélt, hogy az elmúlt öt évben sokkal nagyobbá vált az Erasmus+, mint azt az alapítók eredetileg célul tűzték ki. Ugyanis ma már nemcsak diákmobilitásról van szó, hanem olyan társadalmi kohéziót erősítő programokról, amelyek hozzájárulnak az Európai Unió versenyképességének növeléséhez - mutatott rá. A biztos közölte, a következő, 2021-ben kezdődő hétéves költségvetésben 30 milliárd euró jut az Erasmus+ programra.
Bódis József, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkár elmondta, 2018-ban több mint 22 ezer embert érintett az Erasmus+ Magyarországon.
Tordai Péter, a Tempus Közalapítvány igazgatója elmondta, hogy 2014-2020-as időszakban 14,7 milliárd, a 2021-2027-es időszakban már 30 milliárd euró lesz az Erasmus+ költségvetése.
Európai első lett a szegedi egyetem ebben a rangsorban
Európában az első helyen végzett a Szegedi Tudományegyetem a kiküldött oktatói mobilitási adatok alapján az Erasmus-programban.
Közölte, Magyarországon 2018-ban 14,5 milliárd forintból valósulhattak meg nemzetközi együttműködések az Erasmus+ keretében. Az idén várhatóan 18,5 milliárd forint áll majd a pályázók rendelkezésére.
A tanácskozáson átadták az Erasmus+ Nívódíjakat a legkiemelkedőbb színvonalon megvalósított Erasmus+ pályázatoknak. Az idei hat díjazott között van óvoda, céges-oktatási együttműködés, valamint ifjúsági csoport is. A Tempus Közalapítvány díjjal tüntette ki a pécsi Kertvárosi Óvodát, a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Hunfaly János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelmi Szakgimnáziumát, a Budapesti Gazdasági Egyetemet, a Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Turisztikai Szakgimnáziumát és Szakközépiskoláját, a Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzati Társaságot, valamint a Qualitimpact Informal Groupot.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
