A 2021-ben kezdődő hétéves költségvetésben 30 milliárd euró jut az Erasmus+ programra - többek között erről beszélt az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztosa egy budapesti szakmai konferencián.
Navracsics Tibor a Tempus Közalapítvány által szervezett tanácskozáson arról beszélt, hogy az elmúlt öt évben sokkal nagyobbá vált az Erasmus+, mint azt az alapítók eredetileg célul tűzték ki. Ugyanis ma már nemcsak diákmobilitásról van szó, hanem olyan társadalmi kohéziót erősítő programokról, amelyek hozzájárulnak az Európai Unió versenyképességének növeléséhez - mutatott rá. A biztos közölte, a következő, 2021-ben kezdődő hétéves költségvetésben 30 milliárd euró jut az Erasmus+ programra.
Bódis József, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkár elmondta, 2018-ban több mint 22 ezer embert érintett az Erasmus+ Magyarországon.
Tordai Péter, a Tempus Közalapítvány igazgatója elmondta, hogy 2014-2020-as időszakban 14,7 milliárd, a 2021-2027-es időszakban már 30 milliárd euró lesz az Erasmus+ költségvetése.
Európai első lett a szegedi egyetem ebben a rangsorban
Európában az első helyen végzett a Szegedi Tudományegyetem a kiküldött oktatói mobilitási adatok alapján az Erasmus-programban.
Közölte, Magyarországon 2018-ban 14,5 milliárd forintból valósulhattak meg nemzetközi együttműködések az Erasmus+ keretében. Az idén várhatóan 18,5 milliárd forint áll majd a pályázók rendelkezésére.
A tanácskozáson átadták az Erasmus+ Nívódíjakat a legkiemelkedőbb színvonalon megvalósított Erasmus+ pályázatoknak. Az idei hat díjazott között van óvoda, céges-oktatási együttműködés, valamint ifjúsági csoport is. A Tempus Közalapítvány díjjal tüntette ki a pécsi Kertvárosi Óvodát, a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Hunfaly János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelmi Szakgimnáziumát, a Budapesti Gazdasági Egyetemet, a Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Turisztikai Szakgimnáziumát és Szakközépiskoláját, a Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzati Társaságot, valamint a Qualitimpact Informal Groupot.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
