30 milliárd euró jut 2021 és 2027 között az Erasmus+ programra

A 2021-ben kezdődő hétéves költségvetésben 30 milliárd euró jut az Erasmus+ programra - többek között erről beszélt az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztosa egy budapesti szakmai konferencián.

  • Eduline/MTI

Navracsics Tibor a Tempus Közalapítvány által szervezett tanácskozáson arról beszélt, hogy az elmúlt öt évben sokkal nagyobbá vált az Erasmus+, mint azt az alapítók eredetileg célul tűzték ki. Ugyanis ma már nemcsak diákmobilitásról van szó, hanem olyan társadalmi kohéziót erősítő programokról, amelyek hozzájárulnak az Európai Unió versenyképességének növeléséhez - mutatott rá. A biztos közölte, a következő, 2021-ben kezdődő hétéves költségvetésben 30 milliárd euró jut az Erasmus+ programra.

Bódis József, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkár elmondta, 2018-ban több mint 22 ezer embert érintett az Erasmus+ Magyarországon.

Tordai Péter, a Tempus Közalapítvány igazgatója elmondta, hogy 2014-2020-as időszakban 14,7 milliárd, a 2021-2027-es időszakban már 30 milliárd euró lesz az Erasmus+ költségvetése.

Európai első lett a szegedi egyetem ebben a rangsorban

Európában az első helyen végzett a Szegedi Tudományegyetem a kiküldött oktatói mobilitási adatok alapján az Erasmus-programban.

Közölte, Magyarországon 2018-ban 14,5 milliárd forintból valósulhattak meg nemzetközi együttműködések az Erasmus+ keretében. Az idén várhatóan 18,5 milliárd forint áll majd a pályázók rendelkezésére.

A tanácskozáson átadták az Erasmus+ Nívódíjakat a legkiemelkedőbb színvonalon megvalósított Erasmus+ pályázatoknak. Az idei hat díjazott között van óvoda, céges-oktatási együttműködés, valamint ifjúsági csoport is. A Tempus Közalapítvány díjjal tüntette ki a pécsi Kertvárosi Óvodát, a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Hunfaly János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelmi Szakgimnáziumát, a Budapesti Gazdasági Egyetemet, a Szegedi Szakképzési Centrum Krúdy Gyula Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Turisztikai Szakgimnáziumát és Szakközépiskoláját, a Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzati Társaságot, valamint a Qualitimpact Informal Groupot.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.