Újabb felsőoktatási világrangsorban szerepel az ELTE

Nyilvánosságra hozta 2019-es egyetemi rangsorát a Leideni Egyetemen működő Centre for Science and Technology Studies: az eredmények alapján az Eötvös Loránd Tudományegyetem a legtöbbet idézett tanulmányok felső tíz, illetve öt százaléka alapján a hazai felsőoktatási intézmények között az első helyet szerezte meg. A rangsorok által vizsgált öt szakterület közül kettőben az ELTE szerezte a legjobb eredményt a magyar felsőoktatási intézmények közül - közölte az egyetem.

  • Eduline

A Leiden Ranking kizárólag az intézményekben dolgozó oktatók, kutatók publikációinak számát és idézettségét, illetve a publikációs együttműködéseket veszi figyelembe és az indikátorok alapján egyedi rangsorokat képez. Vizsgálják azt is, hogy a publikációk közül melyek tartoznak az adott szakterületen megjelenő tanulmányok legtöbbet idézett egy, öt, tíz, illetve ötven százalékához – olvasható az egyetem közleményében.

Hozzáteszik: a 2019-es listák a 2014-2017 között publikált tanulmányokat veszik számításba, és a korábbi évekhez hasonlóan öt magyar egyetem szerepel rajtuk. Az ELTE a legtöbbet idézett tanulmányok felső tíz, illetve öt százalékát tekintve a hazai intézmények között első, míg Európában a 264. és 276., világviszonylatban pedig a 620. és 647. helyet szerezte meg.

„A rangsorok által vizsgált öt szakterület közül kettőben (élettelen természettudományok és mérnöki tudományok, illetve a társadalom- és bölcsészettudományok) az ELTE lett a legjobb magyar egyetem a fent említett mutatókat tekintve. Két területen (élő természettudományok és földtudományok, illetve a matematika és informatika) pedig a második helyet szerezte meg a hazai intézmények között” – írják közleményükben.

Az ELTE a publikációs együttműködések terén is jól áll: az oktatók és kutatók által publikált tanulmányok 88,5 százalékánál szerepel más intézményhez tartozó, a publikációk 64,3 százaléka esetében pedig külföldi társszerző, ami világviszonylatban a 45., illetve 73., Európában pedig a 36., illetve 55. pozícióba helyezi az ELTE-t. A felmérés idén először vizsgálta az nyílt hozzáférésű (open access) publikációk számát és arányát, ebben az ELTE bizonyult a legtermékenyebb magyar intézménynek.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.