Megállapodott a CEU és a Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) – közölte az egyetem.
„A Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) delegációja Wolfgang A. Herrmann elnök vezetésével 2019. május 7-én látogatást tett a budapesti CEU-n. Herrmann elnök és a CEU elnök-rektora, Michael Ignatieff megállapodást írt alá a két egyetem közötti együttműködésről” – írja az egyetem közleményben.
Hozzáteszik: a megállapodás három új, a TUM és a CEU által együtt meghirdetendő nemzetközi professzori pozícióról szól a politikatudomány, a műszaki tudományok és a társadalomtudományok terén, valamint kitér számos további közös tevékenységekre, mint amilyen például közös szemináriumok, workshopok és nyári egyetemek szervezése, német és amerikai akkreditációjú oklevelet és/vagy diplomát eredményező oktatási programok létrehozása valamint a diákok, az oktatók és a munkavállalók számára meghirdetendő csereprogramok elindítása.
„A felek egyetértenek abban, hogy a TUM budapesti együttműködésének támogatására vonatkozó bajorországi ajánlat feltétele az, hogy a CEU amerikai diplomákat kiadó egyetemként szabadon működhessen Magyarországon. Ennek fényében mindkét fél arra kéri Magyarország kormányát, hogy biztosítsa a CEU-nak azokat a jogi garanciákat, amelyek lehetővé teszik, hogy közösen megnyithassák a magyar és bajor tudományos és egyetemi együttműködés ezen új fejezetét” – írják.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
