„Budapesten az 50 négyzetméteres lakásos átlagos albérleti díja 158-160 ezer forint. Ha ehhez a rezsit hozzáadjuk, illetve a kauciót – kéthavi kaució az általános, de Budapesten nem ritka az sem, hogy háromhavit kérnek –, az már jelentős összeg” – mondja Mester Nándor, a Portfolio ingatlanpiaci vezető elemzője. Vagyis egy hallgató még akkor is legalább 50-60 ezer forintos alapkiadással számolhat havonta, ha két másik egyetemistával együtt bérel lakást – ehhez az összeghez jön még a bérleti szerződés megkötésekor kifizetett kaució, illetve a havi rezsi, az utazási költségek, a mindennapos kiadások és az esetleges tandíj.

Ennél jóval kisebb kiadásokra készülhetnek azok, akik kollégiumba költöznek – az átlagos díj havonta ugyanis 9 és 30 ezer forint között mozog. Ám a hallgatóknak csak egy része kap kollégiumi helyet. Országszerte 54 500 férőhelyet tartanak fenn az állami, magán- és egyházi intézmények, ám míg a kisebb vidéki intézményekben a csökkenő hallgatói létszám miatt a kapacitás nagyobb a jelentkezők számánál, Budapesten – ahol körülbelül 14 ezer férőhely van – 20-25 százalékos a túljelentkezés. A vidéki egyetemvárosokban is több a jelentkező, mint a kollégiumi hely.

A kormány 2016-ban fogadta el a kollégiumfejlesztési stratégiát, amely azzal számol, hogy 2023-ig 3500-zal több férőhelyet hoznak létre, emellett számos kollégiumot felújítanak. Rá is fér a kollégiumokra, a budapesti és a gödöllői diákszállások például átlagosan 56 éve épültek. Az elmúlt hónapokban több felújított kollégiumot átadtak, ám a férőhelyek számának jelentős növekedésére még várni kell.

Egy metrómegálló = ötezer forintos különbség

Aki kiszorul a kollégiumból, kénytelen albérletet keresni – a lakásvadászat pedig már az érettségi után megkezdődik. Ha kifelé haladunk Budapest belvárosából, minden metrómegálló körülbelül ötezer forinttal csökkenti a bérleti díjat – emeli ki Mester Nándor, hozzátéve: Újpest, Kispest és Óbuda jó terep lehet az elfogadható árú albérletekre vadászó egyetemistáknak. „Angyalföldön még 167 ezer forint az átlagár, ez egy nagyon ismert környék, sok az építkezés, jó a közlekedés. De néhány metrómegállóval kintebb, Újpesten már 146 ezer forint az átlagár, vagyis húszezer forintos különbség van. Ennyiért már bőven lehet felújított panelt bérelni. A hármas metró vonalának másik végén, Kispesten 140 ezer forint az átlagos bérleti díj” – magyarázza. Óbudán átlagosan 153 ezer forintba kerül egy 50 négyzetméteres lakás, de például a Flórián tér környéke valamivel drágább és egyben nagyon kedvelt a jó tömegközlekedés és a bevásárlási lehetőségek miatt.

„Olcsóbb nem lesz az albérlet” – szögezi le az ingatlanpiaci elemző arra a kérdésre, milyen irányban változhatnak az albérletárak. „Az árak mindaddig nem fognak csökkenni, amíg túlkereslet van, nem pedig túlkínálat. Az elmúlt egy-két évben megugrott a lakásépítések száma, ezek egy része pedig az albérleti piacon jelenik meg kínálatként. A 13. kerületben például – ahol különösen sok építkezés van – már közelít a kínálatnövekedés ahhoz a ponthoz, hogy már nem engedi a további áremelkedést. Vagyis nem lesz olcsóbb az albérlet, de drágább sem” – magyarázza.

Csepeli diákváros: mire elég 12 ezer új férőhely?

A kollégiumi helyre, megfizethető albérletre vadászó idei felvételizőket még nem húzza ki a slamasztikából az egyelőre még csak tervrajzokon létező csepeli diákváros, de néhány év múlva több mint tízezer hallgató lakhatási gondjait oldhatja meg. „A tervek szerint 2024-re valósulna meg a második ütem, amikor már 12 ezer hallgató befogadására lenne alkalmas az észak-csepeli terület. Ez enyhítené a Budapesten tanulók lakhatási problémáit” – mondja a Csepel északi részére tervezett diákvárosról Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke. A szervezet a diákváros előkészítő munkálataiban is részt vett, ezt ebben az évben is folytatnák. „Nagyon jó ökoszisztéma jöhetne létre, ha a kialakításában a budapesti felsőoktatási intézmények hallgatói aktív szerepet tudnának vállalni. Város lenne a városban, amely csak diákoknak szól” – tette hozzá.

A diákvárost a volt Nagyvásártelep épületét is magába foglaló – a Rákóczi híd, a tervezett új Duna-híd, a Soroksári út és a Duna közötti – területen húzzák majd fel, összesen 45 hektáron. Ezen a területen oktatási épület nem lesz, a kollégiumokon kívül közparkokat, könyvtárakat, szórakozóhelyeket, sportlétesítményeket alakítanak majd ki. Vagyis egy egyetem nélküli campus lesz.

A kollégiumi negyed építése egyébként a Budapest Déli Városkapu nevű projekt, a Duna, a Rákóczi híd, a Könyves Kálmán körút, a Soroksári út és a Weiss Manfréd út által körbezárt 135 hektáros terület fejlesztésének része. A 12 ezer férőhelyes diákváros mellett sportlétesítményeket is felhúznak, többek között egy 15 ezer férőhelyes atlétikai stadiont – eredetileg pedig ezen a területen lett volna az olimpiai falu és az olimpiai stadion. A nemzetközi tervpályázatot a norvég nemzeti operaházat tervező, oslói székhelyű Snohetta építészműhely innsbrucki irodája nyerte, közösen a Verkehrsingenieure Besch und Partner nevű vállalattal.

Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár a tervpályázat eredményét decemberi bemutatásakor azt mondta, ez a terület „mentálisan kívül esik” a városon, pedig csak öt kilométerre van a Deák tértől, ahonnan autóval tíz-harminc, tömegközlekedéssel tizenöt-húsz perc alatt ki lehet érni. Ráadásul a leendő kollégiumi negyedtől a legnagyobb budapesti felsőoktatási intézmények, például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem lágymányosi campusa és a Budapesti Corvinus Egyetem sincs messze.

„A diákváros 12 ezer férőhelye nagy mértékben enyhítené a problémákat, de a válasz attól is függ, mennyivel fog megugrani a nemzetközi hallgatók száma a következő években” – válaszolt a HÖOK elnöke arra a kérdésre, ez a plusz 12 ezer férőhely megoldaná-e a budapesti egyetemeken tanulók lakhatási problémáit. „Egyre több nemzetközi hallgató jut be a budapesti egyetemekre, és nekik komoly kollégiumi igényeik is lehetnek. A tehetősebb, jobb gazdasági környezetből érkező külföldiek most inkább az albérleti piacon keresnek maguknak lakást, ám ha lenne egy újépítésű, modern, minden igényt kielégítő városrész, akkor valószínűleg sokkal több külföldi hallgató venné igénybe a kollégiumokat” – magyarázta Murai László.