Európában az első helyen végzett a Szegedi Tudományegyetem a kiküldött oktatói mobilitási adatok alapján az Erasmus-programban.
A legtöbb oktató a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karról utazott ki, a legnépszerűbb célországok Románia, Olaszország, Németország és Franciaország volt – olvasható a Szegedi Tudományegyetem közleményében.
Minden korábbinál többen vettek részt 2017-ben az Erasmus+ programban, nagyjából 800 ezer fiatal tanulhatott vagy végezhetett önkéntes munkát külföldön – írta jelentésében az Európai Bizottság. Magyarországról körülbelül 17 400-an jutottak ki külföldre a programmal 2017-ben, s közöttük 4300-an voltak a felsőoktatási hallgatók és gyakornokok.
A vidéki egyetemek közül a legtöbb hallgató – összesen 328 fő – a Szegedi Tudományegyetemről utazott külföldre az Erasmus-programmal. A legnagyobb számban az Általános Orvostudományi Kar hallgatói éltek a mobilitási program nyújtotta lehetőségekkel. A legnépszerűbb célpont Németország, Spanyolország, Olaszország, Ausztria, Finnország és Franciaország volt.
Friss felsőoktatási rangsor: itt van az összes magyar eredmény
Tíz magyar egyetem került fel a Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb képzésterületi rangsoraira: a bölcsészettudományok területén a CEU-t például a 143. helyre sorolták, az élet- és orvostudományok listáján a Semmelweis Egyetem a 308. helyen végzett, a természettudományi képzések QS-rangsorában pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem szerezte meg a legjobb helyezést, a 340.
Az eduline.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget. 
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
