Riasztó lemorzsolódási adatok: az orvos- és egészségtudományi szakokon tanulók harmada nem fejezi be az egyetemet

Magas a lemorzsolódók aránya az orvosi- és egészségtudományi szakokon, a friss adatok szerint a képzést elkezdők harmada nem fejezi be az egyetemet.

  • Csik Veronika

A 2010/2011-es tanévben alapképzésre beiratkozóknak például a 31,5 százaléka lemorzsolódott, csak 66, 8 százalékuk fejezte be sikeresen a képzést, sőt már a 2016/2017-es tanév elsőéveseinek 19 százaléka is így járt. Az osztatlan, „klasszikus” orvostudományi képzéseken jobbak az arányok: a 2011/2012-es tanévben kezdőknek például a 17 százaléka morzsolódott le - derül ki a Felsőoktatási Elemzési Jelemzések legfrissebb számából.

Oktatási Hivatal

A dentálhigiénikus alapképzésen a legmagasabb a lemorzsolódási arány, ott a hallgatók 67 százaléka félbehagyta a képzést, de a mentőtiszt, valamint az ápolás és betegellátás szakon is meghaladja a 40 százalékot. A legkevesebben az általános orvosi, a gyógytornász és a fogorvosi képzést hagyják ott.

Oktatási Hivatal

Ezer orvos megy nyugdíjba 2020-ig

Pedig végzettekre nagy szükség lenne. A felsőoktatási stratégia 2016-os cselekvési tervében az áll, 2020-ig ezer orvos, 185 fogorvos és 120 gyógyszerész nyugdíjazására kell számítani. Ezt – a dokumentum a 2014-ben felvettek létszámával kalkulál – az egyetemet elkezdők száma meghaladja.

Az orvos- és egészségtudományi képzésekre jelentkezők száma valóban emelkedik, 2018-ban majdnem elérte a 11 ezret, az ápolás és betegellátás például a negyedik legnépszerűbb alapszak volt a több mint ötezer jelentkezővel, míg általános orvosnak több mint 2700-an, fogorvosnak 1215-en, gyógyszerésznek 1118-an jelentkeztek.

Ám azt a felsőoktatási stratégia is elismeri, hogy „a lemorzsolódás csökkentésével és egyéb szakpolitikai intézkedésekkel azonban tovább javulhatna a helyzet”. Nem véletlen, hogy már nemcsak a mester-, hanem az alapszakos ápolók is pályázhatnak a tanévenként akár 640 ezer forintos bevételt jelentő Mihalicza-ösztöndíjra – az ösztöndíjasoknak vállalniuk kell, hogy a végzést követő öt évből legalább két vagy három évig az állami egészségügyben dolgoznak majd.

Hatvanezer forintos ösztöndíjra pályázhattok, mutatjuk a részleteket

Összesen 480 millió forintnyi ösztöndíjban részesül 750 felsőfokú, ápolói, védőnői, illetve mentőtiszti alapképzésben résztvevő hallgató - jelentette be az emberi erőforrások minisztere szerdán sajtótájékoztatón Budapesten.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.