Nyelvoktatás, sport, szakkollégiumok: az előadások után is érdemes az egyetemen maradni

Nem maradnak segítség nélkül azok a végzős hallgatók, akik nem tudják, hogyan kezdjenek bele az álláskeresésbe – ma már gyakorlatilag az összes felsőoktatási intézmény működtet karrierközpontot. A Budapesti Gazdasági Egyetem karrierirodájában például nemcsak az első állás, hanem az ideális gyakornoki hely megtalálásában is segítenek, évente több száz céggel veszik fel a kapcsolatot. Az ELTE karrierközpontja munkajogi összefoglalókat, gyakornoki pozíciókat és álláslehetőségeket is ajánl az intézményben tanulóknak és a friss diplomásoknak, és tréningeket is szerveznek az önéletrajzírásról és tanulásmódszertanról is, míg a Debreceni Egyetemen ötvenperces személyes, pszichológiai jellegű, álláskereséssel és elhelyezkedéssel kapcsolatos önismereti tanácsadásra vagy akár próba-állásinterjúra is lehet jelentkezni.

Aki már első- vagy másodévesként elkezdené a szakmai kapcsolatok építését, és nem elégszik meg az egyetemi-főiskolai előadásokkal és szemináriumokkal, szakmai hallgatói szervezetekhez, hallgatókból álló kutatócsoportokhoz és szakkollégiumokhoz is csatlakozhat – utóbbiakba a tanulmányi eredmények alapján, sok esetben többkörös felvételi procedúra után lehet bekerülni. A szakkollégisták a képzésükhöz kapcsolódó szakmai programokon, előadásokon és kurzusokon vehetnek részt, az intézmények egy része pedig lakhatási lehetőséget is kínál a hallgatóknak. Az ELTE Természettudományi, illetve Informatikai Karának szakkollégiumában, a Bolyai Kollégiumban például hetente több témában tartanak előadásokat, a szakmai munkát külön szemináriumok segítik, a Szegedi Tudományegyetem Móra Ferenc Kollégiumába a bölcsész- és jogászképzésen tanulók kaphatnak plusz lökést szakmai fejlődésükhöz, az 1895-ben alapított Eötvös Collegium pedig tizenhét – többek között társadalomtudományi, germanisztikai, klasszika-filológiai, biológiai-kémiai – műhelyt működtet. A szakkollégiumok mellett nemzetközi diákszervezetek munkájába is bekapcsolódhatnak a hallgatók – a nyolcvan tagországban működő IAESTE például a műszaki és természettudományi karokon tanulókat tömöríti, míg az AIESEC elsősorban gazdasági tanulmányokat folytató diákoknak kínál szakmai és nemzetközi diákcsereprogramokat. A Budapesti Corvinus Egyetemről indult Jövőt Építők Generációja (JÉG) is több szakmai programot és képzést szervez középiskolásoknak és a felsőoktatásban tanulóknak. A HVG Diploma különszámának Farkas Dezső, az egyesület elnöke azt mondta, az Inner Talent nevű programjuk például elméleti képzésekből és gyakorlati feladatokból áll, de szerveznek mentoresteket is, amelyeken a hallgatók sikeres szakemberekkel ismerkedhetnek meg, Google-estjükön pedig a Google, az Apple, a Facebook és a Microsoft állásinterjúit ismerhetik meg a résztvevők.

PTE BTK

A legtöbb felsőoktatási intézményben ingyenes sportolási lehetőségek is vannak. A Pécsi Tudományegyetemen az őszi félévben a hagyományos sportágak mellett például különböző táncokat, többek között a latin freestyle aerobikot, a hip-hopot és különböző néptáncokat is kipróbálhatnak a hallgatók ingyen, az egri Eszterházy Károly Egyetemen a jóga mellett például kézilabdát, kosárlabdát és vízilabdát is választhatnak a diákok, az Óbudai Egyetemen pedig a mai napig kötelező testnevelésórára járni két féléven keresztül. A Budapesti Corvinus Egyetemen is vannak versenysport-lehetőségek, többek között kosárlabdázhatnak, röplabdázhatnak és kézilabdázhatnak a hallgatók, de kipróbálhatják példát a jógát, a zumbát vagy az ikidót is. Az ELTE sportegyesülete, a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (BEAC) is több szakosztályban kínál sportolási lehetőségeket, többek között olyan különleges sportágakban, mint a tájfutás, a falmászás, a muay thai vagy a kick box. Több felsőoktatási intézménynek saját cheerleader-csapata is van, a Dunai Regatta sárkányhajós és evezős versenyén pedig minden évben összemérhetik erejüket az egyetemi csapatok a Duna Műegyetem és Parlament közötti szakaszán.

Több egyetem és főiskola támogatott nyelvtanulási lehetőséget is kínál a hallgatóknak – a Szegedi Tudományegyetemen például a hallgatóknak és a dolgozóknak is szerveznek nyelvi kurzusokat, a hallgatók tanulmányaik idejük alatt összesen nyolc ilyen kurzust végezhetnek el, az angol, a német és a francia mellett az olasz és a spanyol nyelvet is választhatják.  A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen az alapszakosok és a mesterszakosok is tanulhatnak idegen nyelveket ingyen, a BSc-szakosok például négy féléven keresztül járhatnak heti kétszer kétórás kurzusra, aki pedig felhasználta a „keretet”, kedvezményes áron folytathatja a nyelvtanulást. A kínai nyelv iránt érdeklődő egyetemisták a Konfuciusz Intézet ingyenes kezdő tanfolyamaira is jelentkezhetnek.

A tanulás és a sport mellett kulturális programok is közül is lehet válogatni az egyetemeken – van olyan felsőoktatási intézmény, ahol ingyenes filmvetítéseket szerveznek, kedvezményes mozi- vagy színházjegyeket kínálnak, esetleg saját előadássorozatokat szerveznek – a Semmelweis Egyetemen például orvostudományi ismeretterjesztő előadásokat tartanak havi rendszerességgel. Ennél persze lazább programokat is szerveznek a felsőoktatási intézmények: a BME Egyetemi Napok az egyik legjelentősebb zenei rendezvény Budapesten, de Miskolcon, Győrött és Debrecenben is szerveznek három-négy napos egyetemi fesztiválokat koncertekkel, sportversenyekkel és kulturális programokkal.

Ez a cikk a 2019-es HVG Diplomarangsorban jelent meg. A HVG ismét elkészítette a legjobb főiskolák és egyetemek rangsorát, amelyben az intézményi, kari, képzésterületi és szakos rangsorok mellett minden fontos gyakorlati tudnivalót megtaláltok az alap- és mesterszakokról, a felvételitől egészen a továbbképzési lehetőségekig. A HVG Diploma 2019 rangsort keressétek az újságárusoknál vagyrendeljétek meg itt, a kiadótól.