„Az érzéseim nem változtak, már csak ezért is nagyon szomorú vagyok, mert ez tényleg egy remek intézmény. A tény, hogy elmegy, összetöri a szívem, borzasztónak tartom. Elsősorban a diákok, másodsorban a kutatóműhely, harmadsorban a város, negyedikként az egész ország miatt. Ez mindannyiunknak veszteség” – mondta a CEU költözéséről David B. Cornstein nagykövet.
A 168 Órának adott interjúban azt mondta, „a kudarc talán nem is jó szó, ez valójában inkább szégyen”. „Nagy kár, hogy ez történik. De ez nem olyan döntés, amelyet az Egyesült Államok vagy David Cornstein hozhatott meg. Ezt a döntést a magyar miniszterelnök és az iskola hozták meg. Amit mi próbáltunk tenni, hogy segítsük a döntési folyamatot, sőt pozitív útra tereljük. Ezt meg is tettük. De itt két embernek kellett meghozni a döntést, nem nekünk” – magyarázta.
„Szóval itt van két ember, két roppant erős ember: Orbán Viktor és Soros György. Ők nem fognak megegyezni semmiben. És nem számít, hogy ez a vita egy aprócska cukorkaboltról, egy múzeumról vagy éppen egy egyetemről szól. Itt egyetlen dolog számított: az utálat a két férfi között, akik sosem fognak egyetérteni egymással semmiben. És sajnálatos módon ennek az áldozata lett ez az egyetem” – tette hozzá.
A nagykövet szerint ha a szándék az lett volna, hogy az egyetem maradjon, akkor lehetett volna megoldást találni, „lett volna egymillió módja annak, hogy valamilyen módon itt maradjon az egyetem, ebben is próbáltunk erőfeszítéseket tenni. De az alapproblémát kizárólag két ember oldhatná meg”.
A tanszabadságról azt mondta, számára ez a fogalom azt jelenti, hogy „egy egyetem bármilyen kurzust tarthat, amit csak szeretne, és hogy a kormányzat nem avatkozik be az intézményeik működésébe”. „Legjobb tudomásom szerint a magyar kormány minden iskolának, minden egyetemnek megadja a szabadságot, hogy maguk működtessék intézményeiket. Nem hiszem, hogy elfutnak egy iskolába ellenőrizni, hogyan tanít egy tanár vagy egy professzor, és hogy úgy tanítanak-e, ahogyan azt a kormány szeretné. Vagy hogy a kormány korlátozná az iskolákat. Amennyire én tudom, ez nem történik meg. Ha mégis, arra még senki sem hívta fel a figyelmemet” – mondta.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
