Ahogy arról korábban beszámoltunk, megjelent a Magyar Közlönyben a felsőoktatási törvény módosításáról szóló jogszabály – ez tartalmazza például a hallgatói normatíva (és azzal együtt a tanulmányi és szociális ösztöndíjak) emelését. A jogszabály-módosítás azonban azokat a hallgatókat is érinti, akik állami ösztöndíjasként tanultak, de a képzési idő másfélszerese alatt nem szerezték meg az oklevelet.
Nekik az eddigi szabályok szerint vissza kellett fizetniük a képzési költségük felét – ez egy-egy alapszak esetében akár másfél-két millió forint is lehetett. Kiskapu azonban eddig is volt: kérelmezhették, hogy a visszafizetés helyett inkább az állami ösztöndíjasként eltöltött féléveknek megfelelő ideig magyarországi munkaviszonyt tartanak fenn.
A felsőoktatási törvény módosítása most felcserélte a két lehetőséget: a képzésüket félbehagyók „alapértelmezett büntetése” ezután a hazai munkaviszony fenntartása, a képzési költség felét csak akkor kell fizetniük, ha a képzés megszűnését követő két éven belül nem kezdenek el Magyarországon dolgozni.
Inkább dolgoznak, mint fizetnek
Nem véletlenül módosítottak a szabályon: az indoklás szerint az elmúlt években a képzésüket oklevélszerzés nélkül befejező hallgatók több mint kilencven százaléka kérelmezte, hogy a képzési költség visszafizetése helyett inkább „ledolgozhassa” a felhasznált – államilag támogatott – féléveket. „Jelen szabályozás célja, hogy az ilyen hallgatók kötelezettsége alapvetően ne a visszafizetés, hanem a munkavállalás legyen, a jelen szabályozás szerinti időtartamon belül” – indokolták a döntést a módosítás benyújtói.
Körülbelül nyolcezer hallgató veszítette el állami ösztöndíjas helyét idén nyáron, ők ettől a tanévtől kizárólag fizetős formában folytathatják az egyetemet vagy a főiskolát. A kormány másfél éve döntött arról: az egyetemistáknak az eddigieknél jóval szigorúbb feltételeket kell teljesíteniük, ha továbbra is tandíjmentesen szeretnének tanulni.
