Változnak az egyetemet állami ösztöndíjasként megkezdő, de a képzést félbehagyó hallgatókra vonatkozó szabályok: a jövőben nem kell kérelmet benyújtaniuk ahhoz, hogy a képzési költség felének visszafizetését hazai munkaviszonnyal „válthassák ki”.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, megjelent a Magyar Közlönyben a felsőoktatási törvény módosításáról szóló jogszabály – ez tartalmazza például a hallgatói normatíva (és azzal együtt a tanulmányi és szociális ösztöndíjak) emelését. A jogszabály-módosítás azonban azokat a hallgatókat is érinti, akik állami ösztöndíjasként tanultak, de a képzési idő másfélszerese alatt nem szerezték meg az oklevelet.
Nekik az eddigi szabályok szerint vissza kellett fizetniük a képzési költségük felét – ez egy-egy alapszak esetében akár másfél-két millió forint is lehetett. Kiskapu azonban eddig is volt: kérelmezhették, hogy a visszafizetés helyett inkább az állami ösztöndíjasként eltöltött féléveknek megfelelő ideig magyarországi munkaviszonyt tartanak fenn.
A felsőoktatási törvény módosítása most felcserélte a két lehetőséget: a képzésüket félbehagyók „alapértelmezett büntetése” ezután a hazai munkaviszony fenntartása, a képzési költség felét csak akkor kell fizetniük, ha a képzés megszűnését követő két éven belül nem kezdenek el Magyarországon dolgozni.
Inkább dolgoznak, mint fizetnek
Nem véletlenül módosítottak a szabályon: az indoklás szerint az elmúlt években a képzésüket oklevélszerzés nélkül befejező hallgatók több mint kilencven százaléka kérelmezte, hogy a képzési költség visszafizetése helyett inkább „ledolgozhassa” a felhasznált – államilag támogatott – féléveket. „Jelen szabályozás célja, hogy az ilyen hallgatók kötelezettsége alapvetően ne a visszafizetés, hanem a munkavállalás legyen, a jelen szabályozás szerinti időtartamon belül” – indokolták a döntést a módosítás benyújtói.
Több ezren bukták el a tandíjmentes helyet, mégis tovább szigorít a kormány
Körülbelül nyolcezer hallgató veszítette el állami ösztöndíjas helyét idén nyáron, ők ettől a tanévtől kizárólag fizetős formában folytathatják az egyetemet vagy a főiskolát. A kormány másfél éve döntött arról: az egyetemistáknak az eddigieknél jóval szigorúbb feltételeket kell teljesíteniük, ha továbbra is tandíjmentesen szeretnének tanulni.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
