Változnak az egyetemet állami ösztöndíjasként megkezdő, de a képzést félbehagyó hallgatókra vonatkozó szabályok: a jövőben nem kell kérelmet benyújtaniuk ahhoz, hogy a képzési költség felének visszafizetését hazai munkaviszonnyal „válthassák ki”.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, megjelent a Magyar Közlönyben a felsőoktatási törvény módosításáról szóló jogszabály – ez tartalmazza például a hallgatói normatíva (és azzal együtt a tanulmányi és szociális ösztöndíjak) emelését. A jogszabály-módosítás azonban azokat a hallgatókat is érinti, akik állami ösztöndíjasként tanultak, de a képzési idő másfélszerese alatt nem szerezték meg az oklevelet.
Nekik az eddigi szabályok szerint vissza kellett fizetniük a képzési költségük felét – ez egy-egy alapszak esetében akár másfél-két millió forint is lehetett. Kiskapu azonban eddig is volt: kérelmezhették, hogy a visszafizetés helyett inkább az állami ösztöndíjasként eltöltött féléveknek megfelelő ideig magyarországi munkaviszonyt tartanak fenn.
A felsőoktatási törvény módosítása most felcserélte a két lehetőséget: a képzésüket félbehagyók „alapértelmezett büntetése” ezután a hazai munkaviszony fenntartása, a képzési költség felét csak akkor kell fizetniük, ha a képzés megszűnését követő két éven belül nem kezdenek el Magyarországon dolgozni.
Inkább dolgoznak, mint fizetnek
Nem véletlenül módosítottak a szabályon: az indoklás szerint az elmúlt években a képzésüket oklevélszerzés nélkül befejező hallgatók több mint kilencven százaléka kérelmezte, hogy a képzési költség visszafizetése helyett inkább „ledolgozhassa” a felhasznált – államilag támogatott – féléveket. „Jelen szabályozás célja, hogy az ilyen hallgatók kötelezettsége alapvetően ne a visszafizetés, hanem a munkavállalás legyen, a jelen szabályozás szerinti időtartamon belül” – indokolták a döntést a módosítás benyújtói.
Több ezren bukták el a tandíjmentes helyet, mégis tovább szigorít a kormány
Körülbelül nyolcezer hallgató veszítette el állami ösztöndíjas helyét idén nyáron, ők ettől a tanévtől kizárólag fizetős formában folytathatják az egyetemet vagy a főiskolát. A kormány másfél éve döntött arról: az egyetemistáknak az eddigieknél jóval szigorúbb feltételeket kell teljesíteniük, ha továbbra is tandíjmentesen szeretnének tanulni.
Idén különösen a társadalomtudományi, bölcsészeti, és pedagógusképzési területeken várható létszámcsökkenés, de nagy a különbség az előző kormányzat által jobban és kevésbé szívlelt egyetemek között.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
