Változnak az egyetemet állami ösztöndíjasként megkezdő, de a képzést félbehagyó hallgatókra vonatkozó szabályok: a jövőben nem kell kérelmet benyújtaniuk ahhoz, hogy a képzési költség felének visszafizetését hazai munkaviszonnyal „válthassák ki”.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, megjelent a Magyar Közlönyben a felsőoktatási törvény módosításáról szóló jogszabály – ez tartalmazza például a hallgatói normatíva (és azzal együtt a tanulmányi és szociális ösztöndíjak) emelését. A jogszabály-módosítás azonban azokat a hallgatókat is érinti, akik állami ösztöndíjasként tanultak, de a képzési idő másfélszerese alatt nem szerezték meg az oklevelet.
Nekik az eddigi szabályok szerint vissza kellett fizetniük a képzési költségük felét – ez egy-egy alapszak esetében akár másfél-két millió forint is lehetett. Kiskapu azonban eddig is volt: kérelmezhették, hogy a visszafizetés helyett inkább az állami ösztöndíjasként eltöltött féléveknek megfelelő ideig magyarországi munkaviszonyt tartanak fenn.
A felsőoktatási törvény módosítása most felcserélte a két lehetőséget: a képzésüket félbehagyók „alapértelmezett büntetése” ezután a hazai munkaviszony fenntartása, a képzési költség felét csak akkor kell fizetniük, ha a képzés megszűnését követő két éven belül nem kezdenek el Magyarországon dolgozni.
Inkább dolgoznak, mint fizetnek
Nem véletlenül módosítottak a szabályon: az indoklás szerint az elmúlt években a képzésüket oklevélszerzés nélkül befejező hallgatók több mint kilencven százaléka kérelmezte, hogy a képzési költség visszafizetése helyett inkább „ledolgozhassa” a felhasznált – államilag támogatott – féléveket. „Jelen szabályozás célja, hogy az ilyen hallgatók kötelezettsége alapvetően ne a visszafizetés, hanem a munkavállalás legyen, a jelen szabályozás szerinti időtartamon belül” – indokolták a döntést a módosítás benyújtói.
Több ezren bukták el a tandíjmentes helyet, mégis tovább szigorít a kormány
Körülbelül nyolcezer hallgató veszítette el állami ösztöndíjas helyét idén nyáron, ők ettől a tanévtől kizárólag fizetős formában folytathatják az egyetemet vagy a főiskolát. A kormány másfél éve döntött arról: az egyetemistáknak az eddigieknél jóval szigorúbb feltételeket kell teljesíteniük, ha továbbra is tandíjmentesen szeretnének tanulni.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
