Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
MTI Fotó: Varga György
A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara és a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdasági és Élelmiszer-tudományi Kara – a hallgatók és az oktatók teljesítménye alapján ezek az ország legjobb agrárképző felsőoktatási intézményei. Megjelent a HVG Diploma különszáma, benne a legfrissebb Felvi-rangsorokkal.
Hallgatói kiválóság: a Szent István Egyetem vezet
A hallgatók teljesítménye alapján összeállított rangsorban a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara (SZIE-ÁOTK) tarolt: mind a felvettek pontátlaga, mind a nyelvvizsgával rendelkezők aránya alapján ez a kar a legjobb, ahogy az elsőhelyes jelentkezők számát nézve is dobogós helyet szerzett.
| Rang (hallgatói kiválóság) | Intézmény | Rang (oktatói kiválóság) | Intézmény |
1. | Szent István Egyetem ÁOTK | 1. | Nyugat-magyarországi Egyetem MÉK |
2. | Budapesti Corvinus Egyetem ÉTK | 2. | Budapesti Corvinus Egyetem ÉTK |
3. | Budapesti Corvinus Egyetem TÁJK | 2. | Debreceni Egyetem MÉK |
4. | Budapesti Corvinus Egyetem KERTK | 2. | Kaposvári Egyetem ÁTK |
5. | Szent István Egyetem MKK | 2. | Károly Róbert Főiskola TVK |
6. | Debreceni Egyetem MÉK | 6. | Szent István Egyetem MKK |
A lista második, harmadik és negyedik helyén a Budapesti Corvinus Egyetem – az élelmiszer-tudományi, a tájépítészeti és a kertészeti kar – áll, az ötödik helyet a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kara (SZIE-MKK) szerezte meg.
| A többi képzésterületi rangsort itt tudod megnézni: |
Az ország legjobb jogi egyetemei |
Oktatói kiválóság: holtverseny a második helyen
Az oktatók kiválóság rangsorában a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdasági és Élelmiszer-tudományi Kara vezet, mögötte négyes holtversenyben a Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszer-tudományi Kara (BCE-ÉTK), a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszer-tudományi és Környezetgazdálkodási Kara (DE-MÉK), a Kaposvári Egyetem Állattudományi Kara (KE-ÁTK) és a Károly Róbert Főiskola Természeti Erőforrás-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Kara (KRF-TVK) áll.
A tudományos fokozattal rendelkező oktatókra jutó hallgatók száma alapján összeállított alrangsorban szintén holtverseny alakult ki a Nyugat-Magyarországi Egyetem és a Kaposvári Egyetem között, míg a tudományos fokozatot szerzett oktatók száma a Debreceni Egyetem mezőgazdasági és vidékfejlesztési karán, valamint a Szent István Egyetem mezőgazdasági karán a legmagasabb.
Elhelyezkedési esélyek
Három évvel a végzés után az agrárképzési területen végzettek 70 százaléka alkalmazotti munkaviszonyban áll, hét százalékuk vezet saját vállalkozást – ez a mutató kiemelkedően magas a diplomásokon belül, az egyéni vállalkozói státusz a terület egyik sajátossága.
A diplomás pályakövetési rendszer adatai alapján az agrárszakokat indító egyetemi és főiskolai karok közül a Szent István Egyetem volt hallgatói viszik haza a legmagasabb fizetést pályakezdőként, őket a Károly Róbert Főiskolán, a Szegedi Tudományegyetemen és a Pannon Egyetemen végzettek követik.
| A környezetvédelmi képzések a legnépszerűbbek |
| „Évről évre a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos szakok a legnépszerűbbek, de ez nemcsak nálunk van így, hanem Európa más országainak egyetemein, főiskoláin is” – tette hozzá Füleky György, aki szerint a hagyományos agrárképzések népszerűvé válásához az kellene, hogy „a mezőgazdaságot ismét jelentőségéhez méltó színvonalra fejlessze az ország”. |
Az alkalmazásban állók 59 százaléka beosztottként dolgozik, ez az arány lényegesen alacsonyabb az átlagosnál. Az adatok alapján az agrárvégzettség az átlagosnál gyorsabb karrierépítést biztosít a szakemberek számára, a felső- és középvezetők aránya ugyanis meghaladja az összes diplomás körében mért százalékokat.
„Az agrárképzésekre járók az adott szakterületen az összes tevékenységi formát megismerhetik a nyári és évközi gyakorlatokon, a jövőben azonban még több külső helyszínre, üzemekbe, gazdálkodókhoz szeretnénk kivinni a hallgatókat, így nem az első munkanapjukon szembesülnek majd először a megoldandó feladatokkal, problémákkal” – mondta az eduline-nak Füleky György, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának dékánja.
A HVG Diploma különszámában minden fontos információt megtalálsz az alap- és mesterszakokról, a képzési területi rangsorokról, de megismerheted a diplomás pályakövetési rendszer intézményi adatait is. Kiderül, milyen elhelyezkedési esélyek várnak rád, és hogy pályakezdőként milyen fizetésekre számíthatsz. A 2012-es HVG Diploma különszámot a HVG Ügyfélponton rendelheted meg.
