2012-es egyetemi rangsor: az ország legjobb agrárkarai

A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara és a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdasági és...

  • Eduline
MTI Fotó: Varga György

A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara és a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdasági és Élelmiszer-tudományi Kara – a hallgatók és az oktatók teljesítménye alapján ezek az ország legjobb agrárképző felsőoktatási intézményei. Megjelent a HVG Diploma különszáma, benne a legfrissebb Felvi-rangsorokkal.

Hallgatói kiválóság: a Szent István Egyetem vezet

A hallgatók teljesítménye alapján összeállított rangsorban a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara (SZIE-ÁOTK) tarolt: mind a felvettek pontátlaga, mind a nyelvvizsgával rendelkezők aránya alapján ez a kar a legjobb, ahogy az elsőhelyes jelentkezők számát nézve is dobogós helyet szerzett.

Rang (hallgatói kiválóság)IntézményRang (oktatói kiválóság)Intézmény

1.

Szent István Egyetem ÁOTK

1.

Nyugat-magyarországi Egyetem MÉK

2.

Budapesti Corvinus Egyetem ÉTK

2.

Budapesti Corvinus Egyetem ÉTK

3.

Budapesti Corvinus Egyetem TÁJK

2.

Debreceni Egyetem MÉK

4.

Budapesti Corvinus Egyetem KERTK

2.

Kaposvári Egyetem ÁTK

5.

Szent István Egyetem MKK

2.

Károly Róbert Főiskola TVK

6.

Debreceni Egyetem MÉK

6.

Szent István Egyetem MKK

A lista második, harmadik és negyedik helyén a Budapesti Corvinus Egyetem – az élelmiszer-tudományi, a tájépítészeti és a kertészeti kar – áll, az ötödik helyet a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kara (SZIE-MKK) szerezte meg.

A többi képzésterületi rangsort itt tudod megnézni:

Az ország legjobb jogi egyetemei

Az öt legjobb műszaki kar

A legjobb orvosi és egészségtudományi karok

A legjobb gazdasági egyetemek és főiskolák

Oktatói kiválóság: holtverseny a második helyen

Az oktatók kiválóság rangsorában a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdasági és Élelmiszer-tudományi Kara vezet, mögötte négyes holtversenyben a Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszer-tudományi Kara (BCE-ÉTK), a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszer-tudományi és Környezetgazdálkodási Kara (DE-MÉK), a Kaposvári Egyetem Állattudományi Kara (KE-ÁTK) és a Károly Róbert Főiskola Természeti Erőforrás-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Kara (KRF-TVK) áll.

A tudományos fokozattal rendelkező oktatókra jutó hallgatók száma alapján összeállított alrangsorban szintén holtverseny alakult ki a Nyugat-Magyarországi Egyetem és a Kaposvári Egyetem között, míg a tudományos fokozatot szerzett oktatók száma a Debreceni Egyetem mezőgazdasági és vidékfejlesztési karán, valamint a Szent István Egyetem mezőgazdasági karán a legmagasabb.

Elhelyezkedési esélyek

Három évvel a végzés után az agrárképzési területen végzettek 70 százaléka alkalmazotti munkaviszonyban áll, hét százalékuk vezet saját vállalkozást – ez a mutató kiemelkedően magas a diplomásokon belül, az egyéni vállalkozói státusz a terület egyik sajátossága.

A diplomás pályakövetési rendszer adatai alapján az agrárszakokat indító egyetemi és főiskolai karok közül a Szent István Egyetem volt hallgatói viszik haza a legmagasabb fizetést pályakezdőként, őket a Károly Róbert Főiskolán, a Szegedi Tudományegyetemen és a Pannon Egyetemen végzettek követik.

A környezetvédelmi képzések a legnépszerűbbek
„Évről évre a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos szakok a legnépszerűbbek, de ez nemcsak nálunk van így, hanem Európa más országainak egyetemein, főiskoláin is” – tette hozzá Füleky György, aki szerint a hagyományos agrárképzések népszerűvé válásához az kellene, hogy „a mezőgazdaságot ismét jelentőségéhez méltó színvonalra fejlessze az ország”. 

Az alkalmazásban állók 59 százaléka beosztottként dolgozik, ez az arány lényegesen alacsonyabb az átlagosnál. Az adatok alapján az agrárvégzettség az átlagosnál gyorsabb karrierépítést biztosít a szakemberek számára, a felső- és középvezetők aránya ugyanis meghaladja az összes diplomás körében mért százalékokat.

„Az agrárképzésekre járók az adott szakterületen az összes tevékenységi formát megismerhetik a nyári és évközi gyakorlatokon, a jövőben azonban még több külső helyszínre, üzemekbe, gazdálkodókhoz szeretnénk kivinni a hallgatókat, így nem az első munkanapjukon szembesülnek majd először a megoldandó feladatokkal, problémákkal” – mondta az eduline-nak Füleky György, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának dékánja.

A HVG Diploma különszámában minden fontos információt megtalálsz az alap- és mesterszakokról, a képzési területi rangsorokról, de megismerheted a diplomás pályakövetési rendszer intézményi adatait is. Kiderül, milyen elhelyezkedési esélyek várnak rád, és hogy pályakezdőként milyen fizetésekre számíthatsz. A 2012-es HVG Diploma különszámot a HVG Ügyfélponton rendelheted meg.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.