Hárommilliárd forintból fejlesztették a Kaposvári Egyetemet

Hárommilliárd forint értékű beruházás valósult meg a Kaposvári Egyetemen; a több mint két éve tartó fejlesztés célja egy korszerű szolgáltató egyetem kialakítása volt.

  • Eduline

Szávai Ferenc rektor elmondta: az ország 67 felsőoktatási intézménye között különböző mutatók alapján a 10-12. helyen álló Kaposvári Egyetem a jelentős infrastrukturális és informatikai fejlesztések révén a magas színvonalú oktatás mellett - eltérően sok más főiskolától és egyetemtől - olyan szerteágazó szolgáltatásokat tud nyújtani az agrárium és a gazdaság egyéb területén dolgozó szakembereknek, amelyek "igazolják az egyetem létét" (a Kaposvári Egyetem a felsőoktatási tervezet májusban kiszivárgott változata alapján nem tartozott volna az önálló állami intézmények közé, Hoffmann Rózsa államtitkár szerint azonban a helyzet azóta változott - összefoglalónkat itt olvashatod el).

 

Elsősorban a dél-dunántúli régióban szeretnék erősíteni a kapcsolataikat képzéseikkel, kutatásaikkal, a gazdaság igényeihez igazodva - mondta Szávai Ferenc, aki e körbe tartozónak nevezte az egyetem 3000 hektárnyi, saját tulajdonú földterületét, amelyen mezőgazdasági termelést folytatnak, a sertés- és szarvastelepet, s az összességében egymilliárd forintból megújult laboratóriumot, amelynek folyamatban van az akkreditációja. Ha ez utóbbi lezárul, akkor néhány hónap múlva a régió gazdálkodóinak ismét lehetőségük lesz Kaposváron bevizsgáltatni a talaj- és növénymintákat, amit jelenleg Hódmezővásárhelyen végeznek el. 
A Kaposvári Egyetem campusa. Hárommilliárd forintból fejlesztették az egyetemet

A Kaposvári Egyetem az agrár- és élelmiszer-tudományi kutatás, fejlesztés, innováció, oktatás tevékenységeinek összefogására Agrár- és Élelmiszer-tudományi Tudásközpontot hozott létre. Ezt egészíti ki a bőszénfai vadgazdálkodási bázis kutatói kapacitásainak megerősítése is. A képzés területén bővült a már meglévő digitális alapú művészeti oktatás eszköztára - nyitnak a digitális média felé -, korszerűsítették a pedagógusképzést szolgáló informatikai infrastruktúrát, továbbá megújult a nemzetközi hírű Pannon Lovas Akadémia. 

A Kaposvári Egyetemen megépítettek, illetve felújítottak és korszerűsítettek 8000 négyzetméter épületet, 7000 felhasználó részére új informatikai infrastruktúrát alakítottak ki, több mint 700 millió forint értékben új laboratóriumi technológiát telepítettek, valamint 15 új és számos régi tantermet szereltek fel informatikai és infokommunikációs eszközökkel.

MTI 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.