Hárommilliárd forintból fejlesztették a Kaposvári Egyetemet

Hárommilliárd forint értékű beruházás valósult meg a Kaposvári Egyetemen; a több mint két éve tartó fejlesztés célja egy korszerű szolgáltató egyetem kialakítása volt.

  • Eduline

Szávai Ferenc rektor elmondta: az ország 67 felsőoktatási intézménye között különböző mutatók alapján a 10-12. helyen álló Kaposvári Egyetem a jelentős infrastrukturális és informatikai fejlesztések révén a magas színvonalú oktatás mellett - eltérően sok más főiskolától és egyetemtől - olyan szerteágazó szolgáltatásokat tud nyújtani az agrárium és a gazdaság egyéb területén dolgozó szakembereknek, amelyek "igazolják az egyetem létét" (a Kaposvári Egyetem a felsőoktatási tervezet májusban kiszivárgott változata alapján nem tartozott volna az önálló állami intézmények közé, Hoffmann Rózsa államtitkár szerint azonban a helyzet azóta változott - összefoglalónkat itt olvashatod el).

 

Elsősorban a dél-dunántúli régióban szeretnék erősíteni a kapcsolataikat képzéseikkel, kutatásaikkal, a gazdaság igényeihez igazodva - mondta Szávai Ferenc, aki e körbe tartozónak nevezte az egyetem 3000 hektárnyi, saját tulajdonú földterületét, amelyen mezőgazdasági termelést folytatnak, a sertés- és szarvastelepet, s az összességében egymilliárd forintból megújult laboratóriumot, amelynek folyamatban van az akkreditációja. Ha ez utóbbi lezárul, akkor néhány hónap múlva a régió gazdálkodóinak ismét lehetőségük lesz Kaposváron bevizsgáltatni a talaj- és növénymintákat, amit jelenleg Hódmezővásárhelyen végeznek el. 
A Kaposvári Egyetem campusa. Hárommilliárd forintból fejlesztették az egyetemet

A Kaposvári Egyetem az agrár- és élelmiszer-tudományi kutatás, fejlesztés, innováció, oktatás tevékenységeinek összefogására Agrár- és Élelmiszer-tudományi Tudásközpontot hozott létre. Ezt egészíti ki a bőszénfai vadgazdálkodási bázis kutatói kapacitásainak megerősítése is. A képzés területén bővült a már meglévő digitális alapú művészeti oktatás eszköztára - nyitnak a digitális média felé -, korszerűsítették a pedagógusképzést szolgáló informatikai infrastruktúrát, továbbá megújult a nemzetközi hírű Pannon Lovas Akadémia. 

A Kaposvári Egyetemen megépítettek, illetve felújítottak és korszerűsítettek 8000 négyzetméter épületet, 7000 felhasználó részére új informatikai infrastruktúrát alakítottak ki, több mint 700 millió forint értékben új laboratóriumi technológiát telepítettek, valamint 15 új és számos régi tantermet szereltek fel informatikai és infokommunikációs eszközökkel.

MTI 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.