Elfogadhatatlannak nevezte az új felsőoktatási törvény tervezetét a Nyugat-magyarországi Egyetem hallgatói önkormányzata. Az egyetemisták szerint az államilag finanszírozott helyek számának csökkentése miatt a rengeteg tehetséges diák szorulhat ki a felsőoktatásból.
„A tervezet olyan pontokat tartalmaz, amelynek bevezetése egyértelműen hátrányosan érinti a felsőoktatásban jelenleg és a jövőben részt vevő hallgatókat” – áll a Nyugat-magyarországi Egyetem hallgatói önkormányzatának közleményében.
Az egyetemisták szerint a kormány úgy döntött az államilag finanszírozott hallgatói helyek csökkentése mellett, hogy nem vette figyelembe a magyar családok „anyagi tűrőképességét”, a „diákhitel 2.0” pedig tovább növeli a lakossági hitelállományt, amely – a hallgatói önkormányzat szerint – ellentétes a kormány által hirdetett alapelvekkel. Tandíj és diplomaadó: mi vár az egyetemistákra itthon? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
A vizsgalehetőségek és a tantárgyfelvételek száma kimaradt a felsőoktatási tervezetből, ezeket alacsonyabb szintű jogszabályok határozzák majd meg - az EHÖK tagjai szerint ez azt jelenti, hogy még kevesebb egyeztetésre lesz majd lehetőségük, miközben a pontos szabályokat az intézményeken belül kellene meghozni.
Az egyetemisták elfogadhatatlannak tartják a hallgatói érdekképviselet jogainak megvágását, valamint azt az új szabályt, amely megtiltaná a tanulmányi okok miatt eltanácsolt hallgatóknak, hogy később ugyanarra a szakra felvételizhessenek. „Amennyiben a törvénytervezet módosítása nem történik meg, és továbbra sem kezdődik érdemi egyeztetés, szervezetünk minden lehetséges eszközzel és fórumon tiltakozását fogja kifejezni” – írják.
| A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és a Pécsi Tudományegyetem hallgatói önkormányzata is nemet mondott a felsőoktatási törvényre - a HÖOK október végére országos demonstrációt hirdetett - összefoglalónkat itt olvashatod el. |
eduline
edulineSzerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
