Egyre több egyetemista tiltakozik az új felsőoktatási törvény ellen

Elfogadhatatlannak nevezte az új felsőoktatási törvény tervezetét a Nyugat-magyarországi Egyetem hallgatói önkormányzata. Az egyetemisták szerint az államilag finanszírozott helyek számának csökkentése miatt a rengeteg tehetséges diák szorulhat ki a felsőoktatásból.

  • Eduline

„A tervezet olyan pontokat tartalmaz, amelynek bevezetése egyértelműen hátrányosan érinti a felsőoktatásban jelenleg és a jövőben részt vevő hallgatókat” – áll a Nyugat-magyarországi Egyetem hallgatói önkormányzatának közleményében.

Hoffmann Rózsa a Nyugat-magyarországi Egyetemen. Kiverték a biztosítékot a hallgatóknál az új szabályok
MTI / Filep István

Az egyetemisták szerint a kormány úgy döntött az államilag finanszírozott hallgatói helyek csökkentése mellett, hogy nem vette figyelembe a magyar családok „anyagi tűrőképességét”, a „diákhitel 2.0” pedig tovább növeli a lakossági hitelállományt, amely – a hallgatói önkormányzat szerint – ellentétes a kormány által hirdetett alapelvekkel. Tandíj és diplomaadó: mi vár az egyetemistákra itthon? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

A vizsgalehetőségek és a tantárgyfelvételek száma kimaradt a felsőoktatási tervezetből, ezeket alacsonyabb szintű jogszabályok határozzák majd meg - az EHÖK tagjai szerint ez azt jelenti, hogy még kevesebb egyeztetésre lesz majd lehetőségük, miközben a pontos szabályokat az intézményeken belül kellene meghozni.

Az egyetemisták elfogadhatatlannak tartják a hallgatói érdekképviselet jogainak megvágását, valamint azt az új szabályt, amely megtiltaná a tanulmányi okok miatt eltanácsolt hallgatóknak, hogy később ugyanarra a szakra felvételizhessenek. „Amennyiben a törvénytervezet módosítása nem történik meg, és továbbra sem kezdődik érdemi egyeztetés, szervezetünk minden lehetséges eszközzel és fórumon tiltakozását fogja kifejezni” – írják.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és a Pécsi Tudományegyetem hallgatói önkormányzata is nemet mondott a felsőoktatási törvényre - a HÖOK október végére országos demonstrációt hirdetett - összefoglalónkat itt olvashatod el.

eduline

eduline
Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.