Siralmas eredményt produkáltak az elsőéves egyetemisták

Gyakorlatiasságból bukásra áll az egyetemet kezdő diákok nagy része Nagy-Britanniában, jó páran még tojást sem főztek soha életükben - derítette ki egy felmérés.

  • Eduline

Az adatok szerint a "gólyáktól" nemcsak a tojás idegen (14 százalékuk teljesen tapasztalatlan főzésében), hanem a közüzemi számlák befizetése is: 69 százalékuk még egyet sem rendezett. A mosás már jobban megy, csak 20 százalékuknak nincs semmilyen tapasztalata benne. A vasalás frontján még jobb a helyzet: mindössze 13 százalék indul a nulláról.

 

Ennél rosszabb viszont a helyzet a bevásárlás terén, 20 százaléknak még sohasem volt gondja arra, hogy maga szerezze be szükséges élelmiszereit. Minden ötödik egyetemet kezdő fiatal sohasem sikált még kádat vagy mosdókagylót, 9 százalék pedig még életében nem kapcsolt be mosogatógépet (és nem azért nem, mert inkább kézzel mosogatott.) A gólyák 18 százaléka sohasem nyitott bankszámlát, 57 százaléka pedig mindig a szülői házban lakott a felmérés idején.
Még a bevásárlás sem megy az elsőéveseknek
bea

"Megkezdeni az önálló életet a tanulás felelőssége mellett, beosztani a pénzt önállóan, mindez elég aggasztó kilátás lehet" - mondta a felmérést végző Sainsbury's Finance pénzintézet munkatársa. Az adatok félezer, az egyetemet most kezdő hallgató válaszain alapulnak.

 

A 9-15 éves gyerekek körében is végeztek egyidejűleg felmérést gyakorlatiasságból. A brit cserkészszövetség adatai szerint sokkal jobb a helyzet gyerekkörben, mint "gólyaberkekben". Csaknem minden második tud - valamilyen - ételt főzni, és ugyancsak 50 százalék körül van az iránytűvel bánni tudók aránya. Bár úgynevezett takácscsomót - két kötelet egymásba hurkolni - csak a 20 százalékuk tud kötni, az emailküldés 84 százaléknak remekül megy, a világhálóról pedig 59 százalék képes letölteni gond nélkül zenét - adta hírül a The Daily Telegraph című brit lap.

MTI
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.