Siralmas eredményt produkáltak az elsőéves egyetemisták

Gyakorlatiasságból bukásra áll az egyetemet kezdő diákok nagy része Nagy-Britanniában, jó páran még tojást sem főztek soha életükben - derítette ki egy felmérés.

  • Eduline

Az adatok szerint a "gólyáktól" nemcsak a tojás idegen (14 százalékuk teljesen tapasztalatlan főzésében), hanem a közüzemi számlák befizetése is: 69 százalékuk még egyet sem rendezett. A mosás már jobban megy, csak 20 százalékuknak nincs semmilyen tapasztalata benne. A vasalás frontján még jobb a helyzet: mindössze 13 százalék indul a nulláról.

 

Ennél rosszabb viszont a helyzet a bevásárlás terén, 20 százaléknak még sohasem volt gondja arra, hogy maga szerezze be szükséges élelmiszereit. Minden ötödik egyetemet kezdő fiatal sohasem sikált még kádat vagy mosdókagylót, 9 százalék pedig még életében nem kapcsolt be mosogatógépet (és nem azért nem, mert inkább kézzel mosogatott.) A gólyák 18 százaléka sohasem nyitott bankszámlát, 57 százaléka pedig mindig a szülői házban lakott a felmérés idején.
Még a bevásárlás sem megy az elsőéveseknek
bea

"Megkezdeni az önálló életet a tanulás felelőssége mellett, beosztani a pénzt önállóan, mindez elég aggasztó kilátás lehet" - mondta a felmérést végző Sainsbury's Finance pénzintézet munkatársa. Az adatok félezer, az egyetemet most kezdő hallgató válaszain alapulnak.

 

A 9-15 éves gyerekek körében is végeztek egyidejűleg felmérést gyakorlatiasságból. A brit cserkészszövetség adatai szerint sokkal jobb a helyzet gyerekkörben, mint "gólyaberkekben". Csaknem minden második tud - valamilyen - ételt főzni, és ugyancsak 50 százalék körül van az iránytűvel bánni tudók aránya. Bár úgynevezett takácscsomót - két kötelet egymásba hurkolni - csak a 20 százalékuk tud kötni, az emailküldés 84 százaléknak remekül megy, a világhálóról pedig 59 százalék képes letölteni gond nélkül zenét - adta hírül a The Daily Telegraph című brit lap.

MTI
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.