Siralmas eredményt produkáltak az elsőéves egyetemisták

Gyakorlatiasságból bukásra áll az egyetemet kezdő diákok nagy része Nagy-Britanniában, jó páran még tojást sem főztek soha életükben - derítette ki egy felmérés.

  • Eduline

Az adatok szerint a "gólyáktól" nemcsak a tojás idegen (14 százalékuk teljesen tapasztalatlan főzésében), hanem a közüzemi számlák befizetése is: 69 százalékuk még egyet sem rendezett. A mosás már jobban megy, csak 20 százalékuknak nincs semmilyen tapasztalata benne. A vasalás frontján még jobb a helyzet: mindössze 13 százalék indul a nulláról.

 

Ennél rosszabb viszont a helyzet a bevásárlás terén, 20 százaléknak még sohasem volt gondja arra, hogy maga szerezze be szükséges élelmiszereit. Minden ötödik egyetemet kezdő fiatal sohasem sikált még kádat vagy mosdókagylót, 9 százalék pedig még életében nem kapcsolt be mosogatógépet (és nem azért nem, mert inkább kézzel mosogatott.) A gólyák 18 százaléka sohasem nyitott bankszámlát, 57 százaléka pedig mindig a szülői házban lakott a felmérés idején.
Még a bevásárlás sem megy az elsőéveseknek
bea

"Megkezdeni az önálló életet a tanulás felelőssége mellett, beosztani a pénzt önállóan, mindez elég aggasztó kilátás lehet" - mondta a felmérést végző Sainsbury's Finance pénzintézet munkatársa. Az adatok félezer, az egyetemet most kezdő hallgató válaszain alapulnak.

 

A 9-15 éves gyerekek körében is végeztek egyidejűleg felmérést gyakorlatiasságból. A brit cserkészszövetség adatai szerint sokkal jobb a helyzet gyerekkörben, mint "gólyaberkekben". Csaknem minden második tud - valamilyen - ételt főzni, és ugyancsak 50 százalék körül van az iránytűvel bánni tudók aránya. Bár úgynevezett takácscsomót - két kötelet egymásba hurkolni - csak a 20 százalékuk tud kötni, az emailküldés 84 százaléknak remekül megy, a világhálóról pedig 59 százalék képes letölteni gond nélkül zenét - adta hírül a The Daily Telegraph című brit lap.

MTI
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.