Művészeti egyetem vagy művészeti főiskola kategória bevezetését javasolják az oktatási államtitkárságnak az öt művészeti felsőoktatási intézmény hallgatói. Attól tartanak, hogy 2015-től – többek között – a Zeneakadémiára és a MOME-ra is integráció, főiskolává alakulás vagy megszűnés vár.
„A kormány koncepciója átmeneti időszakra főiskolai, egyetemi és tudományegyetemi kategóriákat sorol fel. Ezek alól átmenetileg kivételt képez az öt művészeti egyetem, illetve főiskola, mert más felépítésben működnek, és nem lennének képesek teljesíteni a követelményeket. Mivel a kormány a koncepcióban azt javasolja, hogy ezt a rendszert négy év múlva, tehát 2015-ben vizsgálják felül, mi úgy értelmezzük, hogy ettől kezdve már ránk is érvényes lesz a főiskolai és tudományegyetemi kategóriák egyike” – mondták az eduline által megkérdezett hallgatók.
Az öt állami fenntartású művészeti intézmény működését valóban veszélybe sodorhatják a felsőoktatási törvény koncepciójában szereplő feltételek. Az egyetem kategóriát négy év múlva megszüntetné a kormány, az intézmények vagy tudományegyetemmé, vagy főiskolává alakulhatnak – a rosszabb forgatókönyv szerint magánkézbe kerülhetnek, integrálódhatnak más intézménnyel vagy egész egyszerűen megszűnhetnek. Az egyetemek jövőjéről és a kormány felsőoktatási koncepciójáról itt olvashatsz.
Az már most egyértelmű, hogy a Magyar Táncművészeti Főiskola, a Zeneakadémia, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Magyar Képzőművészeti Egyetem soha nem tud majd megfelelni a tudományegyetemi kritériumoknak, azok közül már egy – legalább nyolc kart kell működtetni – is lehetetlenné teszi a tudományegyetemmé alakulást, ráadásul a képzési terület sajátosságai miatt a váltás értelmetlen is lenne.
A művészeti intézményeket nemcsak a felsőoktatási tervezetben leírt „működési feltételek”, hanem az államilag támogatott képzésen tanulók létszámának megvágása is veszélybe sodorja. Az egyik modellszámítás szerint (összesen négy kering a minisztériumok és a rektorok között) a jövőben kizárólag önköltséges formában lehetne tanulni intermédia-művész, fotográfia, kerámiatervezés, médiadesign, mozgókép, alkalmazott látványtervezés, színházi dramaturg, színházi rendező, televíziós műsorkészítő, tervezőgrafika, textiltervezés, ének-zene és elektronikus ábrázolás szakon. Mivel a felsőoktatási koncepcióban az áll, hogy a „nemzeti felsőoktatás rendszerének”, vagyis az állami egyetemek és főiskolák csoportjának csak az az intézmény lehet a tagja, ahol a hallgatók legalább 51 százaléka államilag finanszírozott formában tanul, kérdés, hogy mi lesz az öt, jelenleg még állami fenntartásban működő művészeti intézménnyel. |
eduline
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
