A művészeti egyetemek is becsődölhetnek a Hoffmann-terv miatt?

Művészeti egyetem vagy művészeti főiskola kategória bevezetését javasolják az oktatási államtitkárságnak az öt művészeti felsőoktatási intézmény hallgatói. Attól tartanak, hogy 2015-től – többek között – a Zeneakadémiára és a MOME-ra is integráció, főiskolává alakulás vagy megszűnés vár.

  • Eduline

„A kormány koncepciója átmeneti időszakra főiskolai, egyetemi és tudományegyetemi kategóriákat sorol fel. Ezek alól átmenetileg kivételt képez az öt művészeti egyetem, illetve főiskola, mert más felépítésben működnek, és nem lennének képesek teljesíteni a követelményeket. Mivel a kormány a koncepcióban azt javasolja, hogy ezt a rendszert négy év múlva, tehát 2015-ben vizsgálják felül, mi úgy értelmezzük, hogy ettől kezdve már ránk is érvényes lesz a főiskolai és tudományegyetemi kategóriák egyike” – mondták az eduline által megkérdezett hallgatók.

Az öt állami fenntartású művészeti intézmény működését valóban veszélybe sodorhatják a felsőoktatási törvény koncepciójában szereplő feltételek. Az egyetem kategóriát négy év múlva megszüntetné a kormány, az intézmények vagy tudományegyetemmé, vagy főiskolává alakulhatnak – a rosszabb forgatókönyv szerint magánkézbe kerülhetnek, integrálódhatnak más intézménnyel vagy egész egyszerűen megszűnhetnek. Az egyetemek jövőjéről és a kormány felsőoktatási koncepciójáról itt olvashatsz.

A Zeneakadémia. Üresen áll, üresen marad?
Horváth Szabolcs

Az már most egyértelmű, hogy a Magyar Táncművészeti Főiskola, a Zeneakadémia, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Magyar Képzőművészeti Egyetem soha nem tud majd megfelelni a tudományegyetemi kritériumoknak, azok közül már egy – legalább nyolc kart kell működtetni – is lehetetlenné teszi a tudományegyetemmé alakulást, ráadásul a képzési terület sajátosságai miatt a váltás értelmetlen is lenne.

A művészeti intézményeket nemcsak a felsőoktatási tervezetben leírt „működési feltételek”, hanem az államilag támogatott képzésen tanulók létszámának megvágása is veszélybe sodorja. Az egyik modellszámítás szerint (összesen négy kering a minisztériumok és a rektorok között) a jövőben kizárólag önköltséges formában lehetne tanulni intermédia-művész, fotográfia, kerámiatervezés, médiadesign, mozgókép, alkalmazott látványtervezés, színházi dramaturg, színházi rendező, televíziós műsorkészítő, tervezőgrafika, textiltervezés, ének-zene és elektronikus ábrázolás szakon.

Mivel a felsőoktatási koncepcióban az áll, hogy a „nemzeti felsőoktatás rendszerének”, vagyis az állami egyetemek és főiskolák csoportjának csak az az intézmény lehet a tagja, ahol a hallgatók legalább 51 százaléka államilag finanszírozott formában tanul, kérdés, hogy mi lesz az öt, jelenleg még állami fenntartásban működő művészeti intézménnyel.

eduline

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.