Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) szerint Románia magyar anyanyelvű lakosságának szüksége van a magyar nyelven képzett orvosokra és gyógyszerészekre, ezért a magyar kormány illetékes szerveihez fordultak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ügyében, ahol a törvényi előírás ellenére sem alapítanak magyar nyelvű tagozatot.
A köztestület közleménye szerint Romániában az év elején hatályba lépett új tanügyi törvény szerint a jövőben a MOGYE-n belül biztosítják a magyar nyelvű képzés teljes körűvé tételét. Ez a kamara szerint felszámolja a magyar anyanyelvű orvos- és gyógyszerészképzés félévszázados "hibás gyakorlatát", egyúttal megnyitja a lehetőséget arra is, hogy Románia magyar nyelvű lakossága az anyanyelvén vehesse igénybe az orvosi és gyógyszertári szolgáltatásokat.
A kamara üdvözli az új tanügyi törvény rendelkezését, ugyanakkor "növekvő értetlenséggel és aggodalommal tapasztalja", hogy a MOGYE szenátusa megakadályozza a törvényben foglaltak végrehajtását - hangsúlyozzák, kérve a MOGYE szenátusát a tanügyi törvény vonatkozó rendelkezésének betartására, valamint az illetékes romániai kormányzati szerveket és hatóságokat, hogy az idézett jogszabálynak szerezzenek érvényt.
A marosvásárhelyi egyetem ügyével kapcsolatos összes cikkünket itt találod.

Emellett a négy magyarországi orvos- és gyógyszerészképző egyetem vezetőit is felkérik, hogy adjanak meg minden segítséget a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés teljes körűvé tételéhez - olvasható az MGYK közleményében.
Romániában korábban tiltakozásokat váltott ki, hogy az új román oktatási törvény biztosította lehetőségek ellenére a MOGYE román többségű szenátusa júniusban megakadályozta a magyar intézetek létrehozását. Júliusban az okozott felháborodást, hogy az általános orvosi karon a 80 költségtérítéses hely mindegyikét a román tagozatra felvételiző diákok kapták meg. Ezt később korrigálták, 40 helyet biztosítva a magyar tagozatnak. Augusztusban néhány romániai magyar fiatal több napon keresztül tüntetett, hogy az egyetemen alakuljanak magyar intézetek.
Ezt követően szeptemberben, a Krónika című kolozsvári napilap arról számolt be: a MOGYE szenátusa arról döntött, hogy nem hosszabbít szerződést több magyar nemzetiségű nyugdíjas óraadó tanárral. Az, hogy a szerződéseket nem hosszabbították meg, a lap szerint jelentősen megnehezíti majd a magyar tagozat működését. Amíg az egyetem diákságának nagyjából fele magyar nemzetiségű, a magyar nemzetiségű tanárok aránya egyharmad alá csökkent - írta a lap.
Magyari Tivadar, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) oktatási főtitkárhelyettese múlt szerdai közleményében azt írta: a MOGYE vezetősége egyre nevetségesebben zárkózik el az új román oktatási törvény alkalmazása elől.
Az RMDSZ az egyetem szenátusától és a minisztériumtól az új oktatási törvény 135. cikkelye alkalmazási módszertanának érvényesítését kérte. Ez a cikkely egyebek között kimondja, hogy a multikulturális egyetemeken - így a marosvásárhelyi felsőoktatási intézményben is - önálló tagozatoknak kell létrejönniük az oktatás nyelve szerint, így a román mellett magyar tagozatnak is.
MTI
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).