Gyógyszerészkamara: Romániában is szükség van a magyar nyelvű képzésre

A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) szerint Románia magyar anyanyelvű lakosságának szüksége van a magyar nyelven képzett orvosokra és gyógyszerészekre, ezért a magyar kormány illetékes szerveihez fordultak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ügyében, ahol a törvényi előírás ellenére sem alapítanak magyar nyelvű tagozatot.

  • Eduline

A köztestület közleménye szerint Romániában az év elején hatályba lépett új tanügyi törvény szerint a jövőben a MOGYE-n belül biztosítják a magyar nyelvű képzés teljes körűvé tételét. Ez a kamara szerint felszámolja a magyar anyanyelvű orvos- és gyógyszerészképzés félévszázados "hibás gyakorlatát", egyúttal megnyitja a lehetőséget arra is, hogy Románia magyar nyelvű lakossága az anyanyelvén vehesse igénybe az orvosi és gyógyszertári szolgáltatásokat.

 

A kamara üdvözli az új tanügyi törvény rendelkezését, ugyanakkor "növekvő értetlenséggel és aggodalommal tapasztalja", hogy a MOGYE szenátusa megakadályozza a törvényben foglaltak végrehajtását - hangsúlyozzák, kérve a MOGYE szenátusát a tanügyi törvény vonatkozó rendelkezésének betartására, valamint az illetékes romániai kormányzati szerveket és hatóságokat, hogy az idézett jogszabálynak szerezzenek érvényt. A marosvásárhelyi egyetem ügyével kapcsolatos összes cikkünket itt találod.
A marosvásárhelyi orvosi egyetem. A gyógyszerészeti kamara szerint szükség van a magyar nyelvű képzésre

Emellett a négy magyarországi orvos- és gyógyszerészképző egyetem vezetőit is felkérik, hogy adjanak meg minden segítséget a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés teljes körűvé tételéhez - olvasható az MGYK közleményében.

 

Romániában korábban tiltakozásokat váltott ki, hogy az új román oktatási törvény biztosította lehetőségek ellenére a MOGYE román többségű szenátusa júniusban megakadályozta a magyar intézetek létrehozását. Júliusban az okozott felháborodást, hogy az általános orvosi karon a 80 költségtérítéses hely mindegyikét a román tagozatra felvételiző diákok kapták meg. Ezt később korrigálták, 40 helyet biztosítva a magyar tagozatnak. Augusztusban néhány romániai magyar fiatal több napon keresztül tüntetett, hogy az egyetemen alakuljanak magyar intézetek.

 

Ezt követően szeptemberben, a Krónika című kolozsvári napilap arról számolt be: a MOGYE szenátusa arról döntött, hogy nem hosszabbít szerződést több magyar nemzetiségű nyugdíjas óraadó tanárral. Az, hogy a szerződéseket nem hosszabbították meg, a lap szerint jelentősen megnehezíti majd a magyar tagozat működését. Amíg az egyetem diákságának nagyjából fele magyar nemzetiségű, a magyar nemzetiségű tanárok aránya egyharmad alá csökkent - írta a lap.

 

Magyari Tivadar, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) oktatási főtitkárhelyettese múlt szerdai közleményében azt írta: a MOGYE vezetősége egyre nevetségesebben zárkózik el az új román oktatási törvény alkalmazása elől.

 

Az RMDSZ az egyetem szenátusától és a minisztériumtól az új oktatási törvény 135. cikkelye alkalmazási módszertanának érvényesítését kérte. Ez a cikkely egyebek között kimondja, hogy a multikulturális egyetemeken - így a marosvásárhelyi felsőoktatási intézményben is - önálló tagozatoknak kell létrejönniük az oktatás nyelve szerint, így a román mellett magyar tagozatnak is.

MTI 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.