Hat nagy egyetem vezetője közös nyilatkozatban kért egyeztetést a felsőoktatási törvény koncepciójáról.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem közös állásfoglalásában sürgeti: a felsőoktatási törvény szövegtervezete csak azután kerüljön kormány elé, hogy azt és a kapcsolódó jogszabályokat, mellékleteket a megfelelő fórumok véleményezték és a törvényszöveget ezek alapján véglegesítették.
Az egyetemvezetők fontosnak tartják, hogy az új törvény még az őszi időszakban a parlament elé kerüljön. Kiemelik: az ország érdekeit az szolgálja, ha a fiatal diplomások itthon kamatoztatják tudásukat, és ennek ösztönzésére az elsődleges eszköz a tartalmas életpályamodellek kialakítása. A oktatás költségeinek tervezett visszatérítése szerintük több veszélyt rejt magában, és könnyen visszatartó erővé válhat, ráadásul éppen azokon a területeken - műszaki- és természettudományok és a tanárképzés - amelyeken kevés a jelentkező.
Azzal teljesen egyetértenek, hogy az államilag támogatott keretszámok meghatározásánál figyelemmel kell lenni a munkaerő-piaci igényekre, de ezeket - folytatták - nem pillanatnyi állapot alapján kell megfogalmazni.
Kitérnek arra is, hogy a felsőoktatási rendszer hatékonyságához elengedhetetlen a kiszámíthatóság, és ezért nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az átalakításokhoz időre van szükség Hangsúlyozzák továbbá, hogy a felsőoktatás hatékony működését csakis a gazdálkodási, oktatási és kutatási autonómia korlátok nélküli érvényesülése garantálja, de azt elfogadják, hogy a fenntartó részéről az ellenőrzés szigorúbb formáinak bevezetésére lehet szükség. Mint írják, az említett követelmények teljesülésére vonatkozó kormányzati törekvés a koncepcióban nem egyértelmű vagy nem azonosítható, ezért kérik, hogy a szövegtervezet csak a megfelelő egyeztetések után kerüljön a kabinet elé.MTI
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
