Hat nagy egyetem vezetője közös nyilatkozatban kért egyeztetést a felsőoktatási törvény koncepciójáról.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem közös állásfoglalásában sürgeti: a felsőoktatási törvény szövegtervezete csak azután kerüljön kormány elé, hogy azt és a kapcsolódó jogszabályokat, mellékleteket a megfelelő fórumok véleményezték és a törvényszöveget ezek alapján véglegesítették.
Az egyetemvezetők fontosnak tartják, hogy az új törvény még az őszi időszakban a parlament elé kerüljön. Kiemelik: az ország érdekeit az szolgálja, ha a fiatal diplomások itthon kamatoztatják tudásukat, és ennek ösztönzésére az elsődleges eszköz a tartalmas életpályamodellek kialakítása. A oktatás költségeinek tervezett visszatérítése szerintük több veszélyt rejt magában, és könnyen visszatartó erővé válhat, ráadásul éppen azokon a területeken - műszaki- és természettudományok és a tanárképzés - amelyeken kevés a jelentkező.
Azzal teljesen egyetértenek, hogy az államilag támogatott keretszámok meghatározásánál figyelemmel kell lenni a munkaerő-piaci igényekre, de ezeket - folytatták - nem pillanatnyi állapot alapján kell megfogalmazni.
Kitérnek arra is, hogy a felsőoktatási rendszer hatékonyságához elengedhetetlen a kiszámíthatóság, és ezért nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az átalakításokhoz időre van szükség Hangsúlyozzák továbbá, hogy a felsőoktatás hatékony működését csakis a gazdálkodási, oktatási és kutatási autonómia korlátok nélküli érvényesülése garantálja, de azt elfogadják, hogy a fenntartó részéről az ellenőrzés szigorúbb formáinak bevezetésére lehet szükség. Mint írják, az említett követelmények teljesülésére vonatkozó kormányzati törekvés a koncepcióban nem egyértelmű vagy nem azonosítható, ezért kérik, hogy a szövegtervezet csak a megfelelő egyeztetések után kerüljön a kabinet elé.MTI
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
