Ilyen lesz az új állami egyetem: katonás szabályok, szigorú felvételi

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásának célja, hogy a közigazgatási-, a rendészeti-, a katonai- és a nemzetbiztonsági felsőoktatás a közszolgálati életpályák valós igényeinek megfelelően, a közszolgálat ágazatirányítóinak szoros szakmai felügyelete mellett működjön - mondta a közigazgatási-, rendészeti- és katonai felsőoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának expozéjában Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára kedden este az Országgyűlésben.

  • Eduline

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem célja a közigazgatás tisztviselői, a hon- és rendvédelmi szervek tiszti utánpótlásának biztosítása, valamint az egységesülő közszolgálati életpályák közti átjárhatóság megteremtése - mondta el az államtitkár. Rétvári Bence hozzátette: az egyetem fenntartói jogait az alapításról szóló törvény a közigazgatásért, a rendészetért és a honvédelemért felelős miniszterek fenntartói testületének kezébe adja.

 

A törvényjavaslat célja az is, hogy a közigazgatási-, a rendészeti-, a katonai- és a nemzetbiztonsági felsőoktatás a közszolgálati életpályák valós igényeinek megfelelően, a közszolgálat irányítóinak szoros szakmai felügyelete mellett működjenek. Ehhez a törvényjavaslat megteremti a közigazgatási-, a rendészeti- és a katonai felsőoktatás világos jogi kereteit - hangsúlyozta az államtitkár.

 

Az egyetem sajátossága, hogy a rendvédelmi és honvédelmi szolgálatok feladatait is kiszolgálja, a tisztviselőjelöltek képzésével pedig bekapcsolódik a közigazgatási feladatellátás személyi centrumába.

 

A foglalkoztatási jogviszonyok tekintetében megmarad a civil (közalkalmazotti) és a hivatásos foglalkoztatás, vagyis a szolgálati jogviszony is az egyetem állományában. Az oktatókkal és kutatókkal szembeni sajátos hivatásetikai követelmény, hogy a munkahelyen pártpolitikától mentes magatartást kötelesek tanúsítani. Az egyetemi jogviszony feltétele a büntetlen előélet, de speciális életkori előírások és etikai követelmények is szükségesek, így például tartózkodni kell a politikai tevékenységtől.

 

Az egyetem gazdálkodására és finanszírozására vonatkozó szabályok meghatározására a kormány kap felhatalmazást. Az egyetem egységes KIM fejezeti költségvetése mellett a három fenntartó kivételesen céltámogatást biztosíthat - mondta el a törvényjavaslat parlamenti expozéjában Rétvári Bence.

MTI 

 

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.