Jobbik: nem az ész, hanem a pénz dönt majd a diplomáról?

A Jobbik szerint az elmúlt napokban nyilvánosságra került felsőoktatási koncepció alapján egyértelmű, hogy a kormány a hallgatókat szolgáló változtatások helyett "az SZDSZ által kitaposott úton kíván továbbhaladni" - írja keddi közleményében az oktatási bizottság jobbikos tagja. Farkas Gergely szerint ezzel a Fidesz a korábbi oktatási miniszter, "a neoliberális Magyar Bálint által megálmodott fizetős felsőoktatást valósítaná meg, ahol kulcsszerepet kap az egyetemi tanulmányokra fizetett önköltség, egyszóval a tandíj."

  • Eduline

Az ellenzéki politikus szerint ezzel ismét bizonyosságot nyert, hogy az MSZP és a Fidesz érdekei valójában ugyanazok: mindkettő csupán költségvetési és nem társadalmi szempontok által vezérelve hozza meg  a döntéseket. Farkas Gergely emlékeztetett rá, hogy miközben 2008-ban a „háromigenes” népszavazáson az akkor még ellenzéki Fidesz a tandíj eltörlése mellett kampányolt, 3 és fél esztendő elteltével – immár kormányzati pozícióban – az MSZP-hez hasonlóan fizetőssé tenné a felsőoktatást.

 

A Jobbik elfogadhatatlannak tartja, hogy a vizsgalehetőségek radikális csökkentése mellett már az első utóvizsgát és a megismételt tantárgyfelvételt is pótdíjazáshoz kívánják kötni. A kormány tovább kívánja csökkenteni az állami finanszírozású férőhelyek számát, ugyanakkor jelentősen emelné a fizetős képzésben tanulók költségtérítésének összegét.

Ahogy arról hétfőn beszámoltunk, megszűnne az a lehetőség, hogy a költségtérítéses képzésben kiemelkedően teljesítő hallgatók az állam által finanszírozott képzési formába lépjenek át. A Jobbik szerint így a felsőoktatásban tanuló költségtérítéses hallgatók közül senki nem lesz érdekelt a jobb tanulmányi eredmény elérésében.

 

Az ellenzéki politikus szerint a jelenlegi koncepció szerint nem az ész, hanem a pénz lenne az alapja a diplomának, amely nyilvánvalóan az oktatás színvonalának csökkenést jelentené. Ezzel pedig tovább növekedne a társadalmi rétegek közti differencia.

 MTI

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.