Jobbik: nem az ész, hanem a pénz dönt majd a diplomáról?

A Jobbik szerint az elmúlt napokban nyilvánosságra került felsőoktatási koncepció alapján egyértelmű, hogy a kormány a hallgatókat szolgáló változtatások helyett "az SZDSZ által kitaposott úton kíván továbbhaladni" - írja keddi közleményében az oktatási bizottság jobbikos tagja. Farkas Gergely szerint ezzel a Fidesz a korábbi oktatási miniszter, "a neoliberális Magyar Bálint által megálmodott fizetős felsőoktatást valósítaná meg, ahol kulcsszerepet kap az egyetemi tanulmányokra fizetett önköltség, egyszóval a tandíj."

  • Eduline

Az ellenzéki politikus szerint ezzel ismét bizonyosságot nyert, hogy az MSZP és a Fidesz érdekei valójában ugyanazok: mindkettő csupán költségvetési és nem társadalmi szempontok által vezérelve hozza meg  a döntéseket. Farkas Gergely emlékeztetett rá, hogy miközben 2008-ban a „háromigenes” népszavazáson az akkor még ellenzéki Fidesz a tandíj eltörlése mellett kampányolt, 3 és fél esztendő elteltével – immár kormányzati pozícióban – az MSZP-hez hasonlóan fizetőssé tenné a felsőoktatást.

 

A Jobbik elfogadhatatlannak tartja, hogy a vizsgalehetőségek radikális csökkentése mellett már az első utóvizsgát és a megismételt tantárgyfelvételt is pótdíjazáshoz kívánják kötni. A kormány tovább kívánja csökkenteni az állami finanszírozású férőhelyek számát, ugyanakkor jelentősen emelné a fizetős képzésben tanulók költségtérítésének összegét.

Ahogy arról hétfőn beszámoltunk, megszűnne az a lehetőség, hogy a költségtérítéses képzésben kiemelkedően teljesítő hallgatók az állam által finanszírozott képzési formába lépjenek át. A Jobbik szerint így a felsőoktatásban tanuló költségtérítéses hallgatók közül senki nem lesz érdekelt a jobb tanulmányi eredmény elérésében.

 

Az ellenzéki politikus szerint a jelenlegi koncepció szerint nem az ész, hanem a pénz lenne az alapja a diplomának, amely nyilvánvalóan az oktatás színvonalának csökkenést jelentené. Ezzel pedig tovább növekedne a társadalmi rétegek közti differencia.

 MTI

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.