Használhatatlan diplomák: miért választanak "tömegszakokat" a felvételizők?

Amikor egy 17-18 éves tanuló a középiskolai pályafutásának a végéhez ér, két utat választhat. Elköszön a magyar oktatási rendszertől, és kipróbálja magát a munka világában, vagy a felsőoktatási rendszerben folytatja a tanulmányait (esetleg valamilyen szakmát tanul, ha a középiskolában erre nem volt lehetősége) - olvasható a Munkahelyi Terror blogon.

  • Eduline

Kijelenthetjük, hogy a legtöbben a főiskolák és egyetemek világát választják évről évre, hiába szólnak arról a hírek, hogy hihetetlen mértékű diplomás túlképzés van az országban (2011-ben 141 ezren jelentkeztek valamilyen felsőoktatási intézménybe, ennek a 68 százaléka alapképzésre, további 7,6 százalék osztatlan képzésre, a többiek felsőfokú szakképesítésre, illetve mesterképzésre jelentkeztek).

A legnépszerűbb képzési területek a felsőoktatásban
Felvi.hu

Miért van ez így, ha az ország szükségletei egészen mások? A jelentkezők nagy aránya soha életében nem dolgozott még (vagy ha igen, akkor is maximum diákmunkát), így soha nem vettek részt az álláskeresési rítusokban (önéletrajzhegyek küldése, majd várakozás, interjúra rohangálás stb.), aminek a következtében nincs reális képük arról, hogy ők a munkaerőpiacon jelenleg mennyit érnek, mennyire fontosak, és hogy mik a piaci igények. A teljes bejegyzést a Munkahelyi Terror blogon olvashatod el.eduline

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.