Amikor egy 17-18 éves tanuló a középiskolai pályafutásának a végéhez ér, két utat választhat. Elköszön a magyar oktatási rendszertől, és kipróbálja magát a munka világában, vagy a felsőoktatási rendszerben folytatja a tanulmányait (esetleg valamilyen szakmát tanul, ha a középiskolában erre nem volt lehetősége) - olvasható a Munkahelyi Terror blogon.
Kijelenthetjük, hogy a legtöbben a főiskolák és egyetemek világát választják évről évre, hiába szólnak arról a hírek, hogy hihetetlen mértékű diplomás túlképzés van az országban (2011-ben 141 ezren jelentkeztek valamilyen felsőoktatási intézménybe, ennek a 68 százaléka alapképzésre, további 7,6 százalék osztatlan képzésre, a többiek felsőfokú szakképesítésre, illetve mesterképzésre jelentkeztek).
Miért van ez így, ha az ország szükségletei egészen mások? A jelentkezők nagy aránya soha életében nem dolgozott még (vagy ha igen, akkor is maximum diákmunkát), így soha nem vettek részt az álláskeresési rítusokban (önéletrajzhegyek küldése, majd várakozás, interjúra rohangálás stb.), aminek a következtében nincs reális képük arról, hogy ők a munkaerőpiacon jelenleg mennyit érnek, mennyire fontosak, és hogy mik a piaci igények. A teljes bejegyzést a Munkahelyi Terror blogon olvashatod el.eduline
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
