Három és fél évvel az egyetem elvégzése után még mindig nincs állása a diplomás pályakezdők több mint 25 százalékának.
A brit felsőoktatási statisztikai hivatal adatai szerint azok közül, akik 2007-ben végeztek egyetemen vagy főiskolán, 115 ezren még mindig munkanélküliek, vagy csupán részmunkaidőben dolgoznak – írja a Daily Mail. A helyzet az elmúlt évtizedben tovább romlott: a korábbi felmérések szerint a 2003-ban végzettek csupán 2,3, míg a 2006-ban diplomát szerzők 2,6 százaléka nem talált állást három és fél éven belül.
A most nyilvánosságra hozott adatok szerint azok, akik valamelyik jó nevű, elismert egyetemen végeztek, könnyebben el tudtak helyezkedni, mint akik gyengébb intézményben szereztek diplomát. A megkérdezett hallgatók ötöde egyébként úgy gondolja, hogy az egyetem nem készítette fel megfelelően az elhelyezkedésre.
Mennyit ér a diploma?
Miután a tandíjakat jövőre 3290 fontról 9000 fontra, vagyis több mint 2 millió 800 ezer forintra emelik, felmerül a kérdés, érdemes-e egyáltalán a brit diákoknak diplomát szerezniük, ha ennyire nehéz elhelyezkedni. Ráadásul egy másik, szintén a napokban megjelent tanulmány szerint minden ötödik diplomás kevesebbet keres azoknál, akik érettségi után nem tanultak tovább. Mennyit lehet keresni diploma nélkül? A legjobbban fizetett szakmáról szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.
Liam Burns, az országos diákszövetség elnöke úgy véli, a kormány egy egész generációt akar ellehetetleníteni. „A növekvő munkanélküliség miatt nehéz idők járnak most a huszonévesekre, függetlenül attól, milyen iskolai végzettséggel rendelkeznek” – mondja Burns, aki szerint aggasztó, hogy a friss diplomások állás híján az egyetemi évek alatt felvett diákhitelt sem tudják visszafizetni.
eduline
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
