Mennyi idő alatt találnak állást a diplomás pályakezdők?

Három és fél évvel az egyetem elvégzése után még mindig nincs állása a diplomás pályakezdők több mint 25 százalékának.

  • Eduline

A brit felsőoktatási statisztikai hivatal adatai szerint azok közül, akik 2007-ben végeztek egyetemen vagy főiskolán, 115 ezren még mindig munkanélküliek, vagy csupán részmunkaidőben dolgoznak – írja a Daily Mail. A helyzet az elmúlt évtizedben tovább romlott: a korábbi felmérések szerint a 2003-ban végzettek csupán 2,3, míg a 2006-ban diplomát szerzők 2,6 százaléka nem talált állást három és fél éven belül.

A most nyilvánosságra hozott adatok szerint azok, akik valamelyik jó nevű, elismert egyetemen végeztek, könnyebben el tudtak helyezkedni, mint akik gyengébb intézményben szereztek diplomát. A megkérdezett hallgatók ötöde egyébként úgy gondolja, hogy az egyetem nem készítette fel megfelelően az elhelyezkedésre.

Sorban állás - a diplomások is nehezen találnak állást
MTI / Szigetváry Zsolt

Mennyit ér a diploma?

Miután a tandíjakat jövőre 3290 fontról 9000 fontra, vagyis több mint 2 millió 800 ezer forintra emelik, felmerül a kérdés, érdemes-e egyáltalán a brit diákoknak diplomát szerezniük, ha ennyire nehéz elhelyezkedni. Ráadásul egy másik, szintén a napokban megjelent tanulmány szerint minden ötödik diplomás kevesebbet keres azoknál, akik érettségi után nem tanultak tovább. Mennyit lehet keresni diploma nélkül? A legjobbban fizetett szakmáról szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.

Liam Burns, az országos diákszövetség elnöke úgy véli, a kormány egy egész generációt akar ellehetetleníteni. „A növekvő munkanélküliség miatt nehéz idők járnak most a huszonévesekre, függetlenül attól, milyen iskolai végzettséggel rendelkeznek” – mondja Burns, aki szerint aggasztó, hogy a friss diplomások állás híján az egyetemi évek alatt felvett diákhitelt sem tudják visszafizetni.

eduline

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.