Mennyi idő alatt találnak állást a diplomás pályakezdők?

Három és fél évvel az egyetem elvégzése után még mindig nincs állása a diplomás pályakezdők több mint 25 százalékának.

  • Eduline

A brit felsőoktatási statisztikai hivatal adatai szerint azok közül, akik 2007-ben végeztek egyetemen vagy főiskolán, 115 ezren még mindig munkanélküliek, vagy csupán részmunkaidőben dolgoznak – írja a Daily Mail. A helyzet az elmúlt évtizedben tovább romlott: a korábbi felmérések szerint a 2003-ban végzettek csupán 2,3, míg a 2006-ban diplomát szerzők 2,6 százaléka nem talált állást három és fél éven belül.

A most nyilvánosságra hozott adatok szerint azok, akik valamelyik jó nevű, elismert egyetemen végeztek, könnyebben el tudtak helyezkedni, mint akik gyengébb intézményben szereztek diplomát. A megkérdezett hallgatók ötöde egyébként úgy gondolja, hogy az egyetem nem készítette fel megfelelően az elhelyezkedésre.

Sorban állás - a diplomások is nehezen találnak állást
MTI / Szigetváry Zsolt

Mennyit ér a diploma?

Miután a tandíjakat jövőre 3290 fontról 9000 fontra, vagyis több mint 2 millió 800 ezer forintra emelik, felmerül a kérdés, érdemes-e egyáltalán a brit diákoknak diplomát szerezniük, ha ennyire nehéz elhelyezkedni. Ráadásul egy másik, szintén a napokban megjelent tanulmány szerint minden ötödik diplomás kevesebbet keres azoknál, akik érettségi után nem tanultak tovább. Mennyit lehet keresni diploma nélkül? A legjobbban fizetett szakmáról szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.

Liam Burns, az országos diákszövetség elnöke úgy véli, a kormány egy egész generációt akar ellehetetleníteni. „A növekvő munkanélküliség miatt nehéz idők járnak most a huszonévesekre, függetlenül attól, milyen iskolai végzettséggel rendelkeznek” – mondja Burns, aki szerint aggasztó, hogy a friss diplomások állás híján az egyetemi évek alatt felvett diákhitelt sem tudják visszafizetni.

eduline

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.