Szinte lehetetlen lesz bejutni a jogi, bölcsész- és társadalomtudományi szakokra

Megdupláznák az informatikai, műszaki és természettudományos szakokon tanulók számát, a bölcsész-, a gazdaság- és a társadalomtudományi, valamint a jogi karok viszont kilencven százalékkal kevesebb hallgatót vehetnek majd fel – írja a Nemzetgazdasági Minisztérium dokumentuma alapján a Magyar Nemzet.

  • Eduline

A Hoffmann Rózsa-féle verzióhoz képest az új felsőoktatási tervezet augusztus eleji változata az elkövetkezendő három évben negyven százalék helyett csupán tíz százalékkal csökkentené az államilag támogatott képzési helyekre felvehető hallgatók számát. Ez azt jelenti, hogy (míg idén 53 ezren juthattak be ingyenes képzésekre) a következő években már csak 47-48 ezren tanulhatnak majd tandíj fizetése nélkül.

A 2012-2014-es időszakban megdupláznák az informatikai, műszaki és természettudományos szakokra felvehető hallgatók számát, a pedagógus- és orvosképzés keretszámát pedig a jelenlegi szinten tartaná.

Kemény verseny lesz az államilag finanszírozott hallgatói helyekért
Horváth Szabolcs

A legrosszabbul azok a diákok járhatnak, akik jogi, művészeti, művészetközvetítése, sport-, bölcsész-, agrár- vagy társadalomtudományi szakokra jelentkeznek majd, az államilag finanszírozott keretszámokat ugyanis kilencven százalékkal csökkentik, vagyis – nagy valószínűséggel – az ingyenes helyekre csak azok juthatnak majd be, akik kitűnő érettségivel és több nyelvvizsgával rendelkeznek.

A Magyar Nemzet információi szerint szerint a lovasberényi kormányülésen sem a közoktatási, sem a nemzeti felsőoktatási törvény koncepciója nem került napirendre, várhatóan ezekről vasárnap tárgyalnak.

A lap úgy értesült, hogy bekerült a koncepcióba Hoffmann Rózsa korábbi elképzelése, mely szerint az államilag finanszírozott képzésre jelentkezőkkel szerzősét kötne az állam. Néhány belül csak tudományegyetemek és főiskolák maradnának. Jelenleg négy tudományegyetem van, miközben tizenöt állami egyetem működik, vagyis a többek egy részének a feltételek teljesítéséhez valószínűleg integrálódnia kell majd.

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.