Megdupláznák az informatikai, műszaki és természettudományos szakokon tanulók számát, a bölcsész-, a gazdaság- és a társadalomtudományi, valamint a jogi karok viszont kilencven százalékkal kevesebb hallgatót vehetnek majd fel – írja a Nemzetgazdasági Minisztérium dokumentuma alapján a Magyar Nemzet.
A Hoffmann Rózsa-féle verzióhoz képest az új felsőoktatási tervezet augusztus eleji változata az elkövetkezendő három évben negyven százalék helyett csupán tíz százalékkal csökkentené az államilag támogatott képzési helyekre felvehető hallgatók számát. Ez azt jelenti, hogy (míg idén 53 ezren juthattak be ingyenes képzésekre) a következő években már csak 47-48 ezren tanulhatnak majd tandíj fizetése nélkül.
A 2012-2014-es időszakban megdupláznák az informatikai, műszaki és természettudományos szakokra felvehető hallgatók számát, a pedagógus- és orvosképzés keretszámát pedig a jelenlegi szinten tartaná.
A legrosszabbul azok a diákok járhatnak, akik jogi, művészeti, művészetközvetítése, sport-, bölcsész-, agrár- vagy társadalomtudományi szakokra jelentkeznek majd, az államilag finanszírozott keretszámokat ugyanis kilencven százalékkal csökkentik, vagyis – nagy valószínűséggel – az ingyenes helyekre csak azok juthatnak majd be, akik kitűnő érettségivel és több nyelvvizsgával rendelkeznek.
A Magyar Nemzet információi szerint szerint a lovasberényi kormányülésen sem a közoktatási, sem a nemzeti felsőoktatási törvény koncepciója nem került napirendre, várhatóan ezekről vasárnap tárgyalnak.
A lap úgy értesült, hogy bekerült a koncepcióba Hoffmann Rózsa korábbi elképzelése, mely szerint az államilag finanszírozott képzésre jelentkezőkkel szerzősét kötne az állam. Néhány belül csak tudományegyetemek és főiskolák maradnának. Jelenleg négy tudományegyetem van, miközben tizenöt állami egyetem működik, vagyis a többek egy részének a feltételek teljesítéséhez valószínűleg integrálódnia kell majd.
edulineIdén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
