Szinte lehetetlen lesz bejutni a jogi, bölcsész- és társadalomtudományi szakokra

Megdupláznák az informatikai, műszaki és természettudományos szakokon tanulók számát, a bölcsész-, a gazdaság- és a társadalomtudományi, valamint a jogi karok viszont kilencven százalékkal kevesebb hallgatót vehetnek majd fel – írja a Nemzetgazdasági Minisztérium dokumentuma alapján a Magyar Nemzet.

  • Eduline

A Hoffmann Rózsa-féle verzióhoz képest az új felsőoktatási tervezet augusztus eleji változata az elkövetkezendő három évben negyven százalék helyett csupán tíz százalékkal csökkentené az államilag támogatott képzési helyekre felvehető hallgatók számát. Ez azt jelenti, hogy (míg idén 53 ezren juthattak be ingyenes képzésekre) a következő években már csak 47-48 ezren tanulhatnak majd tandíj fizetése nélkül.

A 2012-2014-es időszakban megdupláznák az informatikai, műszaki és természettudományos szakokra felvehető hallgatók számát, a pedagógus- és orvosképzés keretszámát pedig a jelenlegi szinten tartaná.

Kemény verseny lesz az államilag finanszírozott hallgatói helyekért
Horváth Szabolcs

A legrosszabbul azok a diákok járhatnak, akik jogi, művészeti, művészetközvetítése, sport-, bölcsész-, agrár- vagy társadalomtudományi szakokra jelentkeznek majd, az államilag finanszírozott keretszámokat ugyanis kilencven százalékkal csökkentik, vagyis – nagy valószínűséggel – az ingyenes helyekre csak azok juthatnak majd be, akik kitűnő érettségivel és több nyelvvizsgával rendelkeznek.

A Magyar Nemzet információi szerint szerint a lovasberényi kormányülésen sem a közoktatási, sem a nemzeti felsőoktatási törvény koncepciója nem került napirendre, várhatóan ezekről vasárnap tárgyalnak.

A lap úgy értesült, hogy bekerült a koncepcióba Hoffmann Rózsa korábbi elképzelése, mely szerint az államilag finanszírozott képzésre jelentkezőkkel szerzősét kötne az állam. Néhány belül csak tudományegyetemek és főiskolák maradnának. Jelenleg négy tudományegyetem van, miközben tizenöt állami egyetem működik, vagyis a többek egy részének a feltételek teljesítéséhez valószínűleg integrálódnia kell majd.

eduline

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.