Megdupláznák az informatikai, műszaki és természettudományos szakokon tanulók számát, a bölcsész-, a gazdaság- és a társadalomtudományi, valamint a jogi karok viszont kilencven százalékkal kevesebb hallgatót vehetnek majd fel – írja a Nemzetgazdasági Minisztérium dokumentuma alapján a Magyar Nemzet.
A Hoffmann Rózsa-féle verzióhoz képest az új felsőoktatási tervezet augusztus eleji változata az elkövetkezendő három évben negyven százalék helyett csupán tíz százalékkal csökkentené az államilag támogatott képzési helyekre felvehető hallgatók számát. Ez azt jelenti, hogy (míg idén 53 ezren juthattak be ingyenes képzésekre) a következő években már csak 47-48 ezren tanulhatnak majd tandíj fizetése nélkül.
A 2012-2014-es időszakban megdupláznák az informatikai, műszaki és természettudományos szakokra felvehető hallgatók számát, a pedagógus- és orvosképzés keretszámát pedig a jelenlegi szinten tartaná.
A legrosszabbul azok a diákok járhatnak, akik jogi, művészeti, művészetközvetítése, sport-, bölcsész-, agrár- vagy társadalomtudományi szakokra jelentkeznek majd, az államilag finanszírozott keretszámokat ugyanis kilencven százalékkal csökkentik, vagyis – nagy valószínűséggel – az ingyenes helyekre csak azok juthatnak majd be, akik kitűnő érettségivel és több nyelvvizsgával rendelkeznek.
A Magyar Nemzet információi szerint szerint a lovasberényi kormányülésen sem a közoktatási, sem a nemzeti felsőoktatási törvény koncepciója nem került napirendre, várhatóan ezekről vasárnap tárgyalnak.
A lap úgy értesült, hogy bekerült a koncepcióba Hoffmann Rózsa korábbi elképzelése, mely szerint az államilag finanszírozott képzésre jelentkezőkkel szerzősét kötne az állam. Néhány belül csak tudományegyetemek és főiskolák maradnának. Jelenleg négy tudományegyetem van, miközben tizenöt állami egyetem működik, vagyis a többek egy részének a feltételek teljesítéséhez valószínűleg integrálódnia kell majd.
edulineKönnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
