Megdupláznák az informatikai, műszaki és természettudományos szakokon tanulók számát, a bölcsész-, a gazdaság- és a társadalomtudományi, valamint a jogi karok viszont kilencven százalékkal kevesebb hallgatót vehetnek majd fel – írja a Nemzetgazdasági Minisztérium dokumentuma alapján a Magyar Nemzet.
A Hoffmann Rózsa-féle verzióhoz képest az új felsőoktatási tervezet augusztus eleji változata az elkövetkezendő három évben negyven százalék helyett csupán tíz százalékkal csökkentené az államilag támogatott képzési helyekre felvehető hallgatók számát. Ez azt jelenti, hogy (míg idén 53 ezren juthattak be ingyenes képzésekre) a következő években már csak 47-48 ezren tanulhatnak majd tandíj fizetése nélkül.
A 2012-2014-es időszakban megdupláznák az informatikai, műszaki és természettudományos szakokra felvehető hallgatók számát, a pedagógus- és orvosképzés keretszámát pedig a jelenlegi szinten tartaná.
A legrosszabbul azok a diákok járhatnak, akik jogi, művészeti, művészetközvetítése, sport-, bölcsész-, agrár- vagy társadalomtudományi szakokra jelentkeznek majd, az államilag finanszírozott keretszámokat ugyanis kilencven százalékkal csökkentik, vagyis – nagy valószínűséggel – az ingyenes helyekre csak azok juthatnak majd be, akik kitűnő érettségivel és több nyelvvizsgával rendelkeznek.
A Magyar Nemzet információi szerint szerint a lovasberényi kormányülésen sem a közoktatási, sem a nemzeti felsőoktatási törvény koncepciója nem került napirendre, várhatóan ezekről vasárnap tárgyalnak.
A lap úgy értesült, hogy bekerült a koncepcióba Hoffmann Rózsa korábbi elképzelése, mely szerint az államilag finanszírozott képzésre jelentkezőkkel szerzősét kötne az állam. Néhány belül csak tudományegyetemek és főiskolák maradnának. Jelenleg négy tudományegyetem van, miközben tizenöt állami egyetem működik, vagyis a többek egy részének a feltételek teljesítéséhez valószínűleg integrálódnia kell majd.
edulineA sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
