Schmitt Pál örül a "harmonikusan fejlett" egyetemistáknak

Ugyanazt az izgalmat és várakozást érzik a diákok egy új tanév kezdetén, mint amit a sportolók élnek át a startnál - mondta Schmitt Pál köztársasági elnök a gödöllői Szent István Egyetem szenátusának tanévnyitó ünnepi ülésén hétfőn.

  • Eduline

Az államfő köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy a kilenc karon mintegy 18 ezer fiatalt fogadó intézmény jó példa arra, hogyan kell az oktatást az élet igényeihez igazítani. Hozzátette: ezzel a hitvallással a hallgatók úgy tudnak a legjobban azonosulni, ha nem érik be kevéssel, ha egyre többet várnak el maguktól, hogy ne szétcsússzon, hanem ambícióvá, akaraterővé álljon össze egyetemi munkálkodásuk.

 

A köztársasági elnök - végignézve a tanévnyitón megjelent hallgatókon - elégedetten állapította meg, hogy túlsúlyos fiatalok helyett szép tartású, harmonikusan fejlett diákokat lát, de - mint mondta - a tanévkezdéssel együtt járó várakozásnak és izgalomnak ugyanúgy pluszlendülettel kell társulnia, mint ahogy a sportolók is mindent beleadnak, amikor elrugaszkodnak a startvonalról.
Schmitt Pál a Szent István Egyetem tanévnyitóján
MTI Fotó: Beliczay László

Az intézmény szerepéről szólva az államfő arról beszélt, hogy az egyetem rég túllépte a hagyományos agrárkereteket, és kiemelkedő szerepet tölt be a vérbeli egyetemi várossá lett Gödöllőn. Dicséretes, hogy egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a környezet védelmére - húzta alá, majd külön is szólt az egyetemi tanulmányokat most kezdő ötezer "gólyához".

 

Bár az intézmény egyfajta védettséget, hátországot ad az elsőéveseknek, ez a védettség csupán átmenetet jelent. A jövőre úgy készülhetnek fel legjobban a fiatalok, ha az itt töltött években nyitottá, eltökéltté, nyelvtudással felvértezetté válnak - fogalmazott Schmitt Pál.

 

A tanévnyitó szenátusi ülésen Solti László, az egyetem rektora a világ rektorainak néhány hete tartott kínai találkozóján tapasztaltakat osztotta meg a hallgatósággal. Mint mondta, a legtöbb szó a felsőoktatási intézmények "nemzetköziesítéséről", ezen belül a diákcsere-egyezményekről és a más országokból érkező vendéghallgatók beilleszkedésének segítéséről esett. Kiemelte: a gödöllői intézmény 17 országból fogad hallgatókat, és elsősorban a sport és a kultúra révén igyekeznek egy hullámhosszra hozni őket.

 

A rektor részletesen taglalta az egyetem "sportos" elkötelezettségét bizonyító lépéseket, megemlítve például az edzőképzés indítását, illetve azt, hogy az egyes karokon egyre több sportegyesületet működtetnek. Külön szólt a gödöllői intézményben végzett válogatott sportolókról, példaként állítva őket a hallgatók elé.

 

A hétfői tanévnyitón 52 hallgató vehetett át köztársasági ösztöndíjat, s átadták az egyetem kiváló sportolójának járó kitüntetést is. Az ünnepség az elsőévesek eskütételével és a doktoranduszok beiktatásával zárult.

MTI 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.