Ugyanazt az izgalmat és várakozást érzik a diákok egy új tanév kezdetén, mint amit a sportolók élnek át a startnál - mondta Schmitt Pál köztársasági elnök a gödöllői Szent István Egyetem szenátusának tanévnyitó ünnepi ülésén hétfőn.
Az államfő köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy a kilenc karon mintegy 18 ezer fiatalt fogadó intézmény jó példa arra, hogyan kell az oktatást az élet igényeihez igazítani. Hozzátette: ezzel a hitvallással a hallgatók úgy tudnak a legjobban azonosulni, ha nem érik be kevéssel, ha egyre többet várnak el maguktól, hogy ne szétcsússzon, hanem ambícióvá, akaraterővé álljon össze egyetemi munkálkodásuk.
A köztársasági elnök - végignézve a tanévnyitón megjelent hallgatókon - elégedetten állapította meg, hogy túlsúlyos fiatalok helyett szép tartású, harmonikusan fejlett diákokat lát, de - mint mondta - a tanévkezdéssel együtt járó várakozásnak és izgalomnak ugyanúgy pluszlendülettel kell társulnia, mint ahogy a sportolók is mindent beleadnak, amikor elrugaszkodnak a startvonalról.
Az intézmény szerepéről szólva az államfő arról beszélt, hogy az egyetem rég túllépte a hagyományos agrárkereteket, és kiemelkedő szerepet tölt be a vérbeli egyetemi várossá lett Gödöllőn. Dicséretes, hogy egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a környezet védelmére - húzta alá, majd külön is szólt az egyetemi tanulmányokat most kezdő ötezer "gólyához".
Bár az intézmény egyfajta védettséget, hátországot ad az elsőéveseknek, ez a védettség csupán átmenetet jelent. A jövőre úgy készülhetnek fel legjobban a fiatalok, ha az itt töltött években nyitottá, eltökéltté, nyelvtudással felvértezetté válnak - fogalmazott Schmitt Pál. A tanévnyitó szenátusi ülésen Solti László, az egyetem rektora a világ rektorainak néhány hete tartott kínai találkozóján tapasztaltakat osztotta meg a hallgatósággal. Mint mondta, a legtöbb szó a felsőoktatási intézmények "nemzetköziesítéséről", ezen belül a diákcsere-egyezményekről és a más országokból érkező vendéghallgatók beilleszkedésének segítéséről esett. Kiemelte: a gödöllői intézmény 17 országból fogad hallgatókat, és elsősorban a sport és a kultúra révén igyekeznek egy hullámhosszra hozni őket. A rektor részletesen taglalta az egyetem "sportos" elkötelezettségét bizonyító lépéseket, megemlítve például az edzőképzés indítását, illetve azt, hogy az egyes karokon egyre több sportegyesületet működtetnek. Külön szólt a gödöllői intézményben végzett válogatott sportolókról, példaként állítva őket a hallgatók elé. A hétfői tanévnyitón 52 hallgató vehetett át köztársasági ösztöndíjat, s átadták az egyetem kiváló sportolójának járó kitüntetést is. Az ünnepség az elsőévesek eskütételével és a doktoranduszok beiktatásával zárult.MTI
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
