Schmitt Pál is maradásra buzdította az elsőéves orvostanhallgatókat

Schmitt Pál köztársasági elnök arra biztatta a Semmelweis Egyetem elsőéves hallgatóit, hogy a várható nehézségek ellenére is tartsanak ki Magyarországon, és azzal hálálják meg taníttatásukat, hogy boldogságukat nem a "könnyebb élettel kecsegtető külföldön, hanem a szülőföld rögösebb útján" próbálják elérni.

  • Eduline
Az államfő vasárnap Budapesten, az egészségügyi oktatási intézmény 242. tanévnyitóján mondott beszédében a tapasztalatszerzés céljából mégis külföldre távozóktól azt kérte, iparkodjanak minél hamarabb visszatérni, hiszen  - mint mondta - a magyar emberek egészségéért fáradozni biztosan felemelő érzés lesz.

A köztársasági elnök azt kérte az elsőévesektől, hogy gyermeki lelkesedéssel forduljanak választott hivatásukhoz és azt valódi odaadással sajátítsák el. Mostantól csak rajtuk múlik - tette hozzá -, hogy szorgalmas munkával megkönnyítik, vagy léhasággal megnehezítik céljuk elérését.

Úgy fogalmazott: "Akarjanak minél többet tudni, tájékozódjanak szenvedéllyel, tanuljanak nyelveket, töltődjenek művészetekkel és sporttal, használják bölcsen és józanul az európai nyitottságból adódó lehetőséget."

Németh László drámaírót idézve Schmitt Pál szólt arról is: az iskola feladata emellett az, hogy "kifejlessze a rendtartás igényét, a tájékozódás szenvedélyét és képességét. Így talán az életbe kilépő ember se nyugszik majd bele, hogy agya sejtteleppé váljon, hanem a világ értelmes, tetteit irányító modelljét építi állandóan magában".

A Semmelweis Egyetemen idén több mint kétezer elsőéves hallgató kezdi meg a tanévet az intézmény hat karán. Az egyetemen végzett korábban a Magyarországon dolgozó orvosok 42 százaléka, a fogorvosok 70 százaléka, a gyógyszerészek fele, valamint az egészségügyi szakdolgozók 27 százaléka és a testnevelő tanárok 80 százaléka.

MTI

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.