Lassan befejezik az új felsőoktatási koncepció kidolgozását

A befejezéséhez közeledik a felsőoktatást újraszabályozó törvény megalkotása - jelentette ki Hoffmann Rózsa szombaton Szegeden.

  • Eduline
Szegeden nem lehet az oktatásról beszélni úgy, hogy ne szólnánk Klebelsberg Kunóról, akinek a város és egyeteme felvirágzását köszönheti - mondta a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára a Szegedi Tudományegyetem tanévnyitó ünnepi szenátusi ülésén.

Hozzátette: ő volt az, aki felismerte, nem elég az országban egyetlen fővárosi nagy egyetem - akkor is voltak ilyen hangok -, hanem arra van szükség, hogy a vidéki települések gazdaságukban és kultúrájukban megerősödjenek.

A két világháború közötti időszak kultuszminiszter és az akkori idők vezető politikusai azt is tudták, hogy a nehéz helyzetben lévő, kivérzett országot oktatásán, kultúráján keresztül lehet és kell felemelni. Ezek az idők egyszer, kétszer megismétlődtek, Magyarország ma sincs könnyű helyzetben - fogalmazott az államtitkár.

A mai kormány tagjai tisztában vannak azzal, hogy az oktatás, a kultúra erősítésre szorul. Fájdalom, hogy olyan objektív körülmények között élünk, melyek vágyainknak korlátokat szabnak. A szándék és az elhatározás azonban megvan, hogy megerősítsük, talpra állítsuk a felsőoktatást és a köznevelést - hangsúlyozta Hoffmann Rózsa.

A befejezéséhez közeledik a felsőoktatást újraszabályozó törvény megalkotása, amelynek elsődleges célja, hogy az ország megőrizze, sőt fokozza versenyképességét, és olyan egyetemeket tudjon adni a világnak, amelyek a magyarságot ismét felemelik arra a rangra, ahol valamikor volt - közölte az államtitkár.

MTI

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.