Alig jelentkeztek a kormány ösztöndíjprogramjára: 600 helyre 141-en

Összesen 141-en jelentkeztek az egészségügyi államtitkárság által meghirdetett ösztöndíjprogram 620 helyére, amelyben a képzésüket kezdő fiatalok öt évig havi nettó százezer forintos támogatást kapnak, ha vállalják, hogy legalább tíz évig a magyar állami egészségügyben dolgoznak, és nem fogadnak el hálapénzt.

  • Eduline

Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) honlapján hétfőn megjelent közlemény szerint augusztus 29-ig a szakorvosjelöltek Markusovszky Lajos-ösztöndíjára 124, a szakgyógyszerész-jelöltek Than Károly-ösztöndíjára pedig 17 pályázat érkezett.

 

Emlékeztettek arra, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkársága újabb, szélesebb kört érintő pályázatot hirdet majd a szakorvosjelöltek részére. Mint írták, a pályázati kiírás rövidesen megjelenik az EEKH honlapján és az Egészségügyi Közlönyben is.

 

Az államtitkárság múlt hétfőn arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a rezidensi ösztöndíjprogramra aznap délig 110-en jelentkeztek; a (postázási) határidő éjfélkor járt le. A kiírás szerint 600 szakorvosjelölt és 20 szakgyógyszerész-jelölt kaphatna támogatást. Ehhez képest akkor még csak 99 szakorvosjelölt és 11 szakgyógyszerész-jelölt adta be pályázatát. A rezidensek ösztöndíjprogramjáról bővebben itt olvashatsz.
MTI

Közölték továbbá, hogy újabb pályázati kört hirdetnek a szakorvos- és szakgyógyszerész-jelöltek ösztöndíjaira. Mint írták, a múlt hétfőn lezárult pályázati körben azok jelentkezhettek, akik az idén, augusztus 20. előtt kapták meg az általános orvosi oklevelüket. Hamarosan viszont már azok is jelentkezhetnek, akik csak a hónap végén, esetleg októberben-novemberben tesznek záróvizsgát. Kiterjesztik a programot azokra is, akik még legalább három évig részt vesznek a szakorvosképzésben, vagyis minden, jelenleg a végzést követő kétéves törzsképzésben részt vevő rezidensre.

 

Ettől az évtől kezdve folyamatosan lehet belépni a rezidensképzésbe, s a szakorvosjelöltek évente egyszeri, bruttó 127 ezer forintos költségtérítést is kaphatnak például a képzéssel összefüggő szállás vagy utazás finanszírozásához. Hozzátették, hogy az egészségügyben dolgozók megbecsülése érdekében az államtitkárság hamarosan további intézkedéseket tesz.

 

A szakorvosjelöltek ösztöndíjprogramjáról Réthelyi Miklós miniszter, Szócska Miklós államtitkár és Páva Hanna helyettes államtitkár számolt be július közepén. Szócska Miklós kiemelte: a kormány döntése értelmében ez a bérfejlesztés a szakorvosképzésben részt vevőkre vonatkozik, ami azt jelenti, hogy a szakorvosokat tanító orvosok támogatását is növelik. Ez utóbbi konkrét összegét később jelentik be.

 

Páva Hanna közölte: a szerződésben a rezidenseknek vállalniuk kell, hogy az ötéves szakképzés után még legalább ugyanannyi ideig, amíg támogatásban részesültek, vagyis összesen tíz évig társadalombiztosítás által támogatott egészségügyi intézményben dolgoznak Magyarországon. Emellett azt is vállalniuk kell, hogy nem fogadnak el paraszolvenciát. Szerződésszegés esetén arányosan, kamatostul vissza kell fizetni a kapott összeget.

MTI 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.