Orosz bukta: fiktív hallgatókkal szerzett pénzt egy orvosi egyetem

Fiktív hallgatókkal töltötték fel az államilag finanszírozott létszámkeretet, majd az ingyenes helyeket tehetős, de közepes vagy gyenge tanulmányi eredményű diákoknak adták el – ezzel gyanúsítja a rendőrség a Russian National Pirogov Research Medical University rektorát.

  • Eduline

Tatyana Golikova, az orosz egészségügyi miniszter azután rendelt el teljes átvilágítást az egyetemen, hogy kiderült: több mint ötszáz, államilag finanszírozott képzésre felvett hallgató tanulmányi eredményei hiányoznak a központi adatbázisból, ugyanakkor több száz olyan diák jutott be a szakokra, akik nem teljesítettek megfelelően a vizsgákon, de némi csúszópénz fejében elkezdhették az orvosi képzést – írja a University World News.

Alexei Krapukhin, az orosz hallgatói szövetség elnöke szerint a sikeres felvételi ára 400-420 ezer rubel, vagyis 2-2,5 millió forint – a szülők ennyit fizetnek azért, hogy gyerekeiket felvegyék az orvosi egyetemre. „Így még mindig kevesebb pénzbe kerül a taníttatásuk, mint ha kifizetnék a tizenkét féléves tandíjat” – mondta a Moscow Timesnak.

Van, aki a jegyei, van, aki a csúszópénzzel kerül be az egyetemre

A Public Opinion Foundation friss felmérése szerint Oroszországban a legkorruptabb szektor a felsőoktatás, ennek többek között az az oka, hogy az egyetemi oktatók rendkívül alacsony fizetést kapnak, így egy-egy nagyobb összegnek kevesen tudnak ellenállni. Ugyanakkor alacsony az ingyenes hallgatói helyek száma is, így elvileg csak azok kerülhetnének be a felsőoktatási intézményekbe, akik kitűnő eredményeket érnek el a középiskolában és a vizsgákon.

Aki fizet, tanulás nélkül is szerezhet diplomát

Egy-kétezer rubelért bármelyik orvostanhallgatót átengedik az írásbeli és szóbeli vizsgákon az oroszországi orvostudományi egyetemeken – számolt be korábban a The Chronicle, a lapnak nyilatkozó hallgatók és oktatók szerint nyílt titok, hogy nemcsak a sikeres felvételit, hanem a jobb jegyeket is meg lehet „vásárolni”.

„Az első tanévben az anatómiavizsga szinte lehetetlen küldetés” – mondta a harmadéves Vlagyimir, aki saját bevallása szerint 200 és 450 dollár közötti összeget szokott átadni egyetemi oktatóinak egy-egy jobb jegyért cserébe. Szerinte Oroszországban mindenki tudja, hogy a felsőoktatási intézményekben időnként szükség van némi csúszópénzre, a szüleik előtt sem titkolják, hogy lefizetik a tanáraikat, Vlagyimir az összeget például édesanyja segítségével szedte össze.

Egy másik hallgató a gyógyszerészettel nem boldogult, a megoldás azonban egyértelmű volt: négyszáz dollárt fizettek a jobb jegyért, ötszáz dollárért még ötöst is kaphattak. Oroszország egyik legelismertebb orvostudományi egyeteme, az I.M. Sechenov First Moscow State Medical University rektora, Igor N. Denisov szerint az elmúlt két évben két professzor mondott le egyetemi posztjáról, miután a vezetőség tudtukra adta, hogy nem tűrik a csúszópénz szedését.
Az elmúlt évek legnagyobb felsőoktatási botránya robbant ki Oroszországban
MTI / Balázs Attila

Denisov szerint a probléma gyökere a professzorok alacsony fizetése – évtizedekig tanulnak, ők nevelik ki az orvosok következő generációját, ennek ellenére átlagosan csak 1800 dollárt, 340 ezer forintnak megfelelő összeget keresnek havonta. „Ez nem elég arra, hogy eltartsák a családjukat” – teszi hozzá a rektor, aki szerint a problémához hozzájárul a gyenge közoktatási rendszer és a szülők hozzáállása is. „Míg az oktatók tíz-húszéves autókkal parkolnak le az egyetem előtt, számtalan hallgató a legújabb és legdrágább autóval érkezik az órákra” – mondja.

A gyengébb képességű hallgatóknak az egyetem privát órákat is szervez – persze plusz pénzért. Egy kredit jár annak, aki vesz tíz magánórát valamelyik oktatótól, és kifizeti az óránként 1000 rubelt. Misha, az egyik másodéves egyetemista azt mondja, évfolyamtársaival együtt ő is korrepetáltatta magát az egyik professzorral. Bár hivatalosan ezer rubelt kellett volna fizetniük, a tanár 2500 rubelt, körülbelül 17-18 ezer forintot kért. „Nem tanított semmi újat, csak tartotta a markát” – mondja Misha, aki később az egyetem vezetőinek is jelezte a problémát, állítása szerint azonban senki nem intézkedett.

Olaszországban szintén az orvosi diplomák körül robbant ki botrány néhány hete: a becslések szerint több ezer orvos dolgozik az országban "vásárolt" oklevéllel. Többségük valamelyik romániai magánegyetemen szerezte meg a papírokat úgy, hogy egyáltalán nem beszél románul - ami azért meglepő, mert Romániában csak két nyelven folyik általános orvosi oktatás, románul és magyarul. Mario Festa, a római La Spaienza egyetem professzora szerint a hallgatók két-két hétre utaznak Romániába, ahol előadásokat hallgatnak, bizonyos egyetemekre "vélt vagy valós kreditek alapján" egyenesen harmadévre veszik fel a diákokat. A témáról bővebben itt olvashatsz.

eduline
Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.