A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar oktatók kifogásai dacára elfogadott új egyetemi charta ellen tiltakozott csütörtökön este több száz marosvásárhelyi a helyi Vártemplomban.
A Romániai Magyar Orvosi és Gyógyszerészeti Képzésért Egyesület eredetileg körmenetet akart szervezni Marosvásárhely főterén, de ehhez nem járult hozzá a helyi polgármesteri hivatal arra hivatkozva, hogy a megmozdulás "etnikai feszültséget szítana". Ezért döntöttek úgy a szervezők, hogy a tiltakozást a helyi Vártemplomban tartják meg.
Az MTI bukaresti irodájának az esemény részvevői elmondták: a rendezvényen Eötvös József református esperes köszöntötte házigazdaként a templomot megtöltő résztvevőket, majd Ádám Valerián, a tiltakozást szervező egyesület titkára telefonon kapcsolta a budapesti Semmelweis Egyetem hallgatói önkormányzatának elnökét, aki a résztvevőket arról biztosította: támogatják az erdélyi magyar nyelvű orvosi képzést. Az eseményen valamennyi romániai magyar politikai szervezet képviseltette magát. Európa-szerte tiltakoznak a marosvásárhelyi döntés ellen - összefoglalónkat itt olvashatod el.
Ádám Valerián elmondta: egyebek között Budapesten átadnak a román nagykövetségen egy petíciót, amelyben az új charta ellen tiltakoznak és az önálló magyar tagozat létrehozását kérik. Az egyesület ugyanis úgy tervezte, hogy a marosvásárhelyi tiltakozással egy időben tizenkét európai főváros román nagykövetsége előtt is tüntetést szervez. Ádám Valerián szerint valamennyi román nagykövetségtől azt a választ kapták, hogy a petíciót csak későbbi, általuk meghatározott időpontban veszik át a nyári szabadságok miatt.
Az új egyetemi chartát a felsőoktatási intézmény szenátusa fogadta el júliusban, hiszen januártól új oktatási törvény lépett hatályba Romániában, amely lehetővé teszi, hogy a multikulturális egyetemeken - így a marosvásárhelyi orvosin is - a tanítás nyelve szerinti önálló tagozat, vagyis magyar tagozat jöjjön létre. Az új egyetemi charta azonban nem teszi ezt lehetővé, ráadásul a korábbinál is hátrányosabb a magyar nyelvű oktatásra nézve, mint azt Nagy Örs, az egyetem magyar rektorhelyettese mondta korábban. A magyar oktatók ezért távolmaradtak tiltakozásként a szenátusi szavazásról, a román többségű egyetemi döntéshozó testület azonban így is elfogadta a szabályzatot. A tiltakozók ezért most azt kérik Daniel Funeriu román oktatási minisztertől, hogy a szaktárca utasítsa el a charta jóváhagyását. Király András romániai oktatási államtitkár az MTI-nek csütörtökön elmondta: a minisztérium még nem hozott döntést az ügyben, hiszen a szaktárcának még körülbelül egy hónap áll rendelkezésére a charta tanulmányozására. Korábban az egyetemi charta elfogadása ellen foglalt állást Markó Béla romániai miniszterelnök-helyettes, aki az oktatási miniszterrel folytatott egyik tárgyaláson kifejtette: a szaktárcának nem kellene jóváhagynia a szabálytalanul elfogadott dokumentumot. A Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács csütörtökön közleményben ítélte el az "egyetem többségi vezetőinek szűklátókörűségét és törvénybe ütköző szabálytalanságait". Felszólította az RMDSZ-t, hogy kormányzati eszközei birtokában akadályozza meg "az egyetem törvénytelen chartájának jogerőre emelését", és tegye a kormánykoalíció fennmaradásának feltételévé a romániai állami egyetemek magyar tagozatainak létrehozását.MTI
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
