Több százan tüntettek a marosvásárhelyi egyetem új chartája ellen

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar oktatók kifogásai dacára elfogadott új egyetemi charta ellen tiltakozott csütörtökön este több száz marosvásárhelyi a helyi Vártemplomban.

  • Eduline

A Romániai Magyar Orvosi és Gyógyszerészeti Képzésért Egyesület eredetileg körmenetet akart szervezni Marosvásárhely főterén, de ehhez nem járult hozzá a helyi polgármesteri hivatal arra hivatkozva, hogy a megmozdulás "etnikai feszültséget szítana". Ezért döntöttek úgy a szervezők, hogy a tiltakozást a helyi Vártemplomban tartják meg.

 

Az MTI bukaresti irodájának az esemény részvevői elmondták: a rendezvényen Eötvös József református esperes köszöntötte házigazdaként a templomot megtöltő résztvevőket, majd Ádám Valerián, a tiltakozást szervező egyesület titkára telefonon kapcsolta a budapesti Semmelweis Egyetem hallgatói önkormányzatának elnökét, aki a résztvevőket arról biztosította:  támogatják az erdélyi magyar nyelvű orvosi képzést.  Az eseményen valamennyi romániai magyar politikai szervezet képviseltette magát. Európa-szerte tiltakoznak a marosvásárhelyi döntés ellen - összefoglalónkat itt olvashatod el.
A marosvásárhelyi orvosi egyetem - önálló magyar tagozatot szeretnének

Ádám Valerián elmondta: egyebek között Budapesten átadnak a román nagykövetségen egy petíciót, amelyben az új charta ellen tiltakoznak és az önálló magyar tagozat létrehozását kérik. Az egyesület ugyanis úgy tervezte, hogy a marosvásárhelyi tiltakozással egy időben tizenkét európai főváros román nagykövetsége előtt is tüntetést szervez. Ádám Valerián szerint valamennyi román nagykövetségtől azt a választ kapták, hogy a petíciót csak későbbi, általuk meghatározott időpontban veszik át a nyári szabadságok miatt.

 

Az új egyetemi chartát a felsőoktatási intézmény szenátusa fogadta el júliusban, hiszen januártól új oktatási törvény lépett hatályba Romániában, amely lehetővé teszi, hogy a multikulturális egyetemeken - így a marosvásárhelyi orvosin is - a tanítás nyelve szerinti önálló tagozat, vagyis magyar tagozat jöjjön létre.

 

Az új egyetemi charta azonban nem teszi ezt lehetővé, ráadásul a korábbinál is hátrányosabb a magyar nyelvű oktatásra nézve, mint azt Nagy Örs, az egyetem magyar rektorhelyettese mondta korábban. A magyar oktatók ezért távolmaradtak tiltakozásként a szenátusi szavazásról, a román többségű egyetemi döntéshozó testület azonban így is elfogadta a szabályzatot.

 

A tiltakozók ezért most azt kérik Daniel Funeriu román oktatási minisztertől, hogy a szaktárca utasítsa el a charta jóváhagyását. Király András romániai oktatási államtitkár az MTI-nek csütörtökön elmondta: a minisztérium még nem hozott döntést az ügyben, hiszen a szaktárcának még körülbelül egy hónap áll rendelkezésére a charta tanulmányozására.

 

Korábban az egyetemi charta elfogadása ellen foglalt állást Markó Béla romániai miniszterelnök-helyettes, aki az oktatási miniszterrel folytatott egyik tárgyaláson kifejtette: a szaktárcának nem kellene jóváhagynia a szabálytalanul elfogadott dokumentumot.

 

A Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács csütörtökön közleményben ítélte el az "egyetem többségi vezetőinek szűklátókörűségét és törvénybe ütköző szabálytalanságait". Felszólította az RMDSZ-t, hogy kormányzati eszközei birtokában akadályozza meg "az egyetem törvénytelen chartájának jogerőre emelését", és tegye a kormánykoalíció fennmaradásának feltételévé a romániai állami egyetemek magyar tagozatainak létrehozását.

MTI 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.