Szigorú szabályok várnak az egyetemekre Romániában

Tovább élesedik a verseny a romániai egyetemek között: az oktatási tárca elképzelése szerint csak tizenkét egyetem indíthat doktori képzéseket.

  • Eduline

Szeptemberben összesen 3500 doktori helyet lehet megpályázni, az állami támogatást azok az intézmények kapják majd meg a képzéshez, ahol az oktatók kiemelkedő szakmai munkát végeznek. A „kiválasztott” intézményeken kívül olyan egyetemek is működnek majd Romániában, ahol csak alapképzéseket szerveznek, valamint olyan központok, ahol mesteri fokozatot is lehet majd szerezni - írja az Új Magyar Szó.

Daniel Funeriu tanügyminiszter szerint az átállás külföldi oktatók és szakértők bevonásával folyik majd. „A szigorú szakmai rangsorolásra azért van szükség, mert az egyetemek finanszírozása is ennek megfelelően történik majd. Figyelembe veszik továbbá az intézmények társadalmi-gazdasági szerepvállalását, a diákoknak nyújtott szolgáltatások jellegét és minőségét” - mondta. A legjobb magyarországi egyetemek és főiskolák 2011-es rangsorát itt nézheted meg.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem főépülete. Éles lesz a verseny az egyetemek között
Wikipedia

Mircea Miclea egyetemi professzor, az államelnöki hivatal felsőoktatással foglalkozó bizottságának elnöke szerint a jövőben csak olyan egyetemi szolgáltatásokat támogat a román állam, amelyeket az intézmény magas színvonalon teljesíteni is tud.

„Az ország egyik orvosi egyetemén az eredményesen záróvizsgázó rezidensek aránya 3 százalék, a másikon pedig 70 százalék, de mivel mindkettő orvosi képzéssel foglalkozik, az egy diákra jutó alapfinanszírozás megegyezik. Ez nem helyes, mert a minőséget nem jutalmazzuk, a közpénzeket pedig elherdáljuk” – mondta Miclea.

eduline
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.