Tovább élesedik a verseny a romániai egyetemek között: az oktatási tárca elképzelése szerint csak tizenkét egyetem indíthat doktori képzéseket.
Szeptemberben összesen 3500 doktori helyet lehet megpályázni, az állami támogatást azok az intézmények kapják majd meg a képzéshez, ahol az oktatók kiemelkedő szakmai munkát végeznek. A „kiválasztott” intézményeken kívül olyan egyetemek is működnek majd Romániában, ahol csak alapképzéseket szerveznek, valamint olyan központok, ahol mesteri fokozatot is lehet majd szerezni - írja az Új Magyar Szó.
Daniel Funeriu tanügyminiszter szerint az átállás külföldi oktatók és szakértők bevonásával folyik majd. „A szigorú szakmai rangsorolásra azért van szükség, mert az egyetemek finanszírozása is ennek megfelelően történik majd. Figyelembe veszik továbbá az intézmények társadalmi-gazdasági szerepvállalását, a diákoknak nyújtott szolgáltatások jellegét és minőségét” - mondta. A legjobb magyarországi egyetemek és főiskolák 2011-es rangsorát itt nézheted meg.
Mircea Miclea egyetemi professzor, az államelnöki hivatal felsőoktatással foglalkozó bizottságának elnöke szerint a jövőben csak olyan egyetemi szolgáltatásokat támogat a román állam, amelyeket az intézmény magas színvonalon teljesíteni is tud.
„Az ország egyik orvosi egyetemén az eredményesen záróvizsgázó rezidensek aránya 3 százalék, a másikon pedig 70 százalék, de mivel mindkettő orvosi képzéssel foglalkozik, az egy diákra jutó alapfinanszírozás megegyezik. Ez nem helyes, mert a minőséget nem jutalmazzuk, a közpénzeket pedig elherdáljuk” – mondta Miclea.edulineKönnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
