2014-ig 36 milliárd forintot vonnak ki a felsőoktatásból: megváltozik a finanszírozás struktúrája, a képzési normatíva a jelenlegi 64 milliárdról 2014-re 15 milliárdra csökken, míg a fenntartói normatíva 32 milliárdról 72 milliárdra emelkedik, a tudományos normatíva pedig kevesebb mint felére esik vissza. Többek között ezt tartalmazza a felsőoktatási koncepció legújabb, szerdán kiszivárgott változata, amely az eddigi verzióknál jóval szigorúbb az intézményekkel, és amelynek több pontját - a Magyar Nemzet információi szerint - nem találták "megalapozottnak" a közigazgatási államtitkári egyeztetésen.
A munkaanyag alapján a tudományegyetemi címet csak azok az intézmények tarthatják meg, amelyek legalább nyolc kart működtetnek, idegen nyelvű képzést is szerveznek, oktatóik kétharmadának tudományos fokozata is van, az egyetemi tanárok egyharmada pedig rendelkezik az MTA doktora címmel. Öt akkreditált doktori iskola, tudományos diákkörök, tehetséggondozó programok, szakkollégiumok és szakkönyvtárak nélkül sem működhetnek majd tudományegyetemként a felsőoktatási intézmények. A főiskolák is csak akkor tarthatják meg állami támogatásukat, ha az oktatók legalább egyharmada tudományos fokozattal rendelkezik, a négyéves, hagyományos főiskolai képzés és a hároméves alapképzés mellett felsőfokú szakképzéseket is indítanak.
Ki megy, ki marad?Szinte minden lényeges kérdésben az állam dönt majd – az intézmények megszüntetéséről, összevonásáról, új intézmények alapításáról, az önköltséges képzések arányáról és a tandíj mértékéről is. Az oktatásért felelős miniszter egyetértése kell a rektorok kinevezéséhez, az egyetemek és főiskolák gazdasági igazgatóit a nemzeti fejlesztési miniszter, a kincstári felügyelőt pedig a nemzetgazdasági miniszter nevezi ki.
A koncepcióban egyébként a jelenlegi huszonkilenc állami felsőoktatási intézmény helyett csak huszonhattal számol – a szövegben nem szerepel a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola, a Szolnoki Főiskolát pedig a kecskeméti részeként említi.
Menekülő egyetemek - ki éli túl az újabb integrációs hullámot? Összefoglalónkat itt olvashatod el.| A november elején bemutatott felsőoktatási koncepció többszöri átdolgozás után áprilisban került a kormány elé, de nem aratott osztatlan sikert – a miniszterelnök sajtóinformációk szerint két órán keresztül sorolta a tervezet gyenge pontjait, többek között a hatástanulmányokat és a háttérszámításokat hiányolta. Nagy Anna kormányszóvivő akkor még úgy nyilatkozott, hogy a kabinet májusban tárgyal ismét a dokumentumról, a kormány második félévi munkatervében azonban már az áll, hogy csak szeptemberben veszik elő újra a többször heves tiltakozást kiváltó koncepciót. Egy kevésbé optimista minisztériumi munkaterv még későbbre, 2011 decemberére ütemezte a jogszabálytervezet tárgyalását. Mikor dönt a kormány a közoktatási tervezetről, az új nemzeti alaptantervről és a szakképzési koncepcióról? Összefoglalónkat itt olvashatod el. |
Patthelyzetbe kerülhetnek a magánfőiskolákNemcsak az állami egyetemek és főiskolák kerülhetnek bajba, ha a jelenleg formájában fogadják el a törvénytervezetet, hanem a magánintézmények is, amelyek a koncepció legújabb és novemberi változata szerint is csak „különleges, nemzetstratégiai szempontból indokolt, egyedileg elbírált esetekben” kapnának állami támogatást.
Az eduline-nak név nélkül nyilatkozó főiskolai tanárok szerint már most borítékolható, hogy százmilliós összegek múlnak majd az adott intézmény és a szaktárca kapcsolatán, illetve a rektorok lobbitevékenységén. 2007 óta a minisztérium ugyanis csak azt határozza meg, hogy egy-egy képzési területre összesen hány hallgatót lehet felvenni, azt már maguk a jelentkezők döntik el, hogy állami fenntartású, magánkézben lévő vagy egyházi felsőoktatási intézmény ingyenes képzését választják. Vagyis a legtöbb normatíva oda kerül, ahová a legtöbb jó teljesítményű diák jelentkezett első helyen – ezt az elosztási metódust az új felsőoktatási koncepció szinte teljes egészében megszünteti.
Kérdés egyébként, hogy miért döntött az oktatási államtitkárság a magánintézmények számára előnytelen finanszírozási rendszer mellett – ha ugyanis egy hallgató magánkézben lévő főiskola képzését választja, az oktatása az államnak körülbelül harminc-negyven százalékkal kevesebb pénzébe kerül, mint ha állami fenntartásúba járna.
eduline
