Új felsőoktatási törvény: szeptemberben kerülhet a kormány elé

A kormány második félévi munkaterve szerint szeptemberben tárgyalják a felsőoktatási törvény koncepcióját - közölte a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkársága csütörtökön.

  • Eduline
A Magyar Nemzet csütörtökön számolt be arról, hogy az előző nap nyilvánosságra került felsőoktatási törvény koncepcióját a közigazgatási államtitkári egyeztetésen levették a napirendről.

 

Az oktatási szaktárca az MTI-nek megerősítette: "a hír igaz, így történt, az eredeti tervekkel ellentétben". Mivel a felsőoktatási törvény koncepciójának több pontja politikai döntést igényel, a grémium levette napirendjéről, nem tárgyalta - tették hozzá.

 

A politikai döntést követően kezdődik majd a koncepció alapján a jogi normaszöveg elkészítése. A törvénytervezetről pedig a jogalkotási törvénynek megfelelően a tárca széleskörű egyeztetést folytat. Ezt követően kerülhet a tervezet az Országgyűlés elé - írta a tárca. Mint hozzátették, "természetesen a koncepció törvénytervezetként a parlamenti zárószavazásig is változhat".

 

A Népszabadság szerdai számában ismertette, egy a birtokukba került dokumentum alapján, hogy a felsőoktatás átalakításának tervei között szerepel egyebek mellett az egyetemek kormány alá rendelése, a felsőoktatási autonómia megszűnése, 36 milliárd forint kivonása, az államilag finanszírozott hallgatói létszám csökkentése.

 

Az MTI az ugyancsak a birtokába került munkaanyag alapján arról számolt be, hogy az új felsőoktatási koncepció az eddigieknél szigorúbb kritériumokat szab az intézmények alapítására és működtetésére, megkülönböztet tudományegyetemet, egyetemet és főiskolát, és célul határozza meg, hogy 2020-ra az államilag támogatott képzésben részt vevők legalább 20 százaléka 1-3 hónapos külföldi ösztöndíjas képzésben részesüljön.

MTI
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.