Egy főiskola, ahol a végzősök 95 százaléka gyorsan elhelyezkedik

A Kecskeméti Főiskolán végzett hallgatók 85 százaléka az államvizsgát követő fél éven belül, 95 százaléka egy éven belül talált állást, és negyedük néhány évvel a végzés után már vezető beosztásban dolgozik - közölte Brindza Attila, a Kecskeméti Főiskola tanítóképző karának dékánhelyettese egy uniós projekt keretében végzett felmérés eredményét.

  • Eduline

A Modern hallgatói és intézményi szolgáltatás - versenyképes főiskola elnevezésű uniós projekt vezetője elmondta: a felmérés keretében 678 diplomást kerestek fel a kérdezőbiztosok a 2007 és 2009 között végzettek közül, 248 munkáltatónál jártak, a jelenlegi hallgatók közül pedig 1229-en töltötték ki a kérdőívet.

Brindza Attila projektmenedzser közlése szerint a hallgatók döntő hányada ismét a Kecskeméti Főiskolát választaná: a korábban végzettek 76 százaléka, a jelenlegi hallgatók 85 százaléka a jelentkezési lapon biztosan vagy valószínűleg ismét az intézményt jelölné meg. A felmérés szerint a főiskolára járók 64 százaléka teljes mértékben vagy nagymértékben elégedett az oktatással, a végzetteknél ez az arány 70 százalék.
Átlagosan több mint 130 ezer dollárt, vagyis 24 millió forintot keresnek évente a Princeton volt hallgatói tíz-tizenkét év munkaviszony után – derül ki a Huffington Post friss összeállításából. Úgy tűnik, az amerikai elitintézmények egykori diákjainak még most sincs problémájuk az álláskereséssel. Milyen fizetésre számíthatnak azok, akik ezeken az egyetemeken tanulnak?

A jelenlegi hallgatók kiemelték az oktatók segítőkészségét és a magas szintű elméleti képzést, szeretnének még több gyakorlatot és szorosabb kapcsolatot a munkaerőpiaccal, és keveslik a külföldi szakmai gyakorlati lehetőségeket - utalt a megkérdezettek válaszaira a felmérés vezetője. Brindza Attila kiemelte: a végzett hallgatók szintén az elméleti oktatás színvonalát értékelték a legmagasabb pontszámmal, de kevésnek találják a mesterképzési kínálatot.

Állásbörze a Kecskeméti főiskolán
Kecskeméti Főiskola

A felmérésben részt vevők 86 százaléka olyan munkakört tölt be, amely a végzettségéhez kisebb-nagyobb mértékben kötődik, és csak nyolc százalékuk nyilatkozott úgy, hogy munkájában nem tudja hasznosítani a főiskolán megszerzett tudást.

A projektmenedzser ismertette a főiskoláról kibocsátott hallgatókat foglalkoztató cégeknél végzett felmérés eredményét is: az ötfokú skálán 4-esnél jobbra értékelték a csapatmunkára való alkalmasságot, az együttműködési készséget, a kommunikációs képességeket, az informatikai ismereteket, a tanulási, fejlődési képességeket és az elméleti tudást, míg 3,5 és 4-es közötti osztályzatot kapott a gyakorlati tudás és a problémamegoldó képesség.

Brindza Attila hangsúlyozta: egyedül az idegen nyelvek ismeretét értékelték a munkáltatók 3,5-nél kevesebbre, 3,34-ra.

MTI

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.