Míg az orvosok, a jogászok és a közgazdászok viszonylag gyorsan el tudnak helyezkedni, az agrár-, természet- és társadalomtudományos végzettségűek, valamint a pedagógusok jóval hosszabb idő alatt találnak munkát – derül ki a diplomások életpályáját vizsgáló kutatásokból.
Több mint 54 ezer pályakezdő munkanélkülit regisztráltak a munkaügyi központok idén márciusban – jó hír azonban, hogy az állás nélküli diplomások aránya mindössze nyolc százalék volt. A felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdők elhelyezkedési esélyeiről pozitív képet fest a Diplomás Pályakövetés 2010 kutatás is. A felmérésben részt vevő, 2007-ben végzett hallgatók 41 százaléka már az oklevél megszerzésének idején is dolgozott, 53,5 százalékuk pedig röviddel a végzés után el tudott helyezkedni – összességében tehát a hallgatók csaknem 94 százaléka talált állást tanulmányainak befejezése után.
Milyen fizetésre számíthatnak a BA- és BSc-diplomások? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
A természettudósok keresgélnek a legtovább
Az elhelyezkedéshez szükséges időt vizsgálva már kevésbé egységes a kép. A végzett hallgatók átlagosan három és fél hónap alatt találnak állást, különösen jó helyzetben vannak az orvos- és egészségügyi végzettséggel rendelkezők – ők akár már két és fél hónap alatt munkába állhatnak, gyakorlatilag egyetlen állástalan pályakezdő sincs közöttük.
Mennyit ér az orvosi és egészségügyi diploma? Az elhelyezkedési esélyekről itt olvashatsz.
Ugyancsak gyorsan el tudnak helyezkedni a jogi és igazgatási, valamint a gazdasági végzettséggel rendelkezők, a felmérés szerint ugyanis mindkét csoport esetében kicsivel több mint három hónapig tart az álláskeresés. Kevésbé rózsás az agár-, a természet- és társadalomtudományos, valamint a pedagógus végzettségűek helyzete. Meglepő, hogy a legtovább a természettudósok keresgélnek – akár fél évbe is beletelhet, mire munkát találnak.
Már az egyetemen dolgozni kell
„Jelentősen lerövidíti a keresgélés idejét, ha valaki már az egyetemi évek alatt dolgozni kezd” – mondja Juhos Andrea karrier-tanácsadó. „Míg az első és a második évben bármilyen, akár nem szakmai jellegű vagy nyári munka is hasznos lehet, addig az egyetemi évek második felében már érdemes az adott szakterülethez illő állást keresni, de a karrierépítés érdekében akár még félévet halasztani sem hiba” – teszi hozzá.
A Diplomás Pályakövetés 2010 eredményei szerint az egyetemi évek alatt különösen nagy számban vállalnak munkát a bölcsész-, pedagógus- és társadalomtudományos végzettségűek – utóbbi képzési területen az arány kimondottan magas, a megkérdezett hallgatóknak ugyanis 57 százaléka már dolgozott a tanulás mellett is. Meglepő azonban, hogy a műszaki és informatikus végzettségűek közül viszonylag kevesen számoltak be az egyetemi évek alatt munkavégzésről, de az átlag alatt maradt az agrár- és a természettudományos végzettségű hallgatók munkavállalási kedve is.
Álláskeresés egyenlő munka?
Juhos Andrea azt mondja, bár a cégek általában gyakorlott munkaerőt keresnek, a pályakezdők kompromisszumkészsége és rugalmassága vonzó lehet számukra. „Attól, hogy valaki pályakezdőként néhány hónapig munkanélküli, nem indul kisebb esélyekkel a munkaerőpiacon” – teszi hozzá Juhos Andrea. „Nagyon fontos azonban a proaktivitás: az állásajánlatokon túl érdemes a karrierportálok tanácsait is olvasgatni. Mivel a cégek a lehető legjobb jelölteket akarják kiválasztani, ma már nem ritka a négy-ötkörös interjú sem. Ezekre nagyon alaposan fel kell készülni, hiszen az adott iparágról a pályázónak még az interjúztatónál is többet kell tudnia” – magyarázza.
A diplomás pályakövető rendszer adatai szerint három évvel a diploma megszerzése után a hallgatóknak mindössze 14,4 százaléka helyezkedett el a szakterületétől teljesen eltérő területen – ez pedig elsősorban az agrár-, a természet- és társadalomtudományos végzettségűekre jellemző. Juhos Andrea azt mondja, míg Nyugat-Európában teljesen megszokott, hogy valaki a végzettségétől távol álló területen dolgozik, addig ez nálunk inkább kényszerpálya a fiatal diplomások számára.
| Milyen juttatásokat kaphatnak a pályakezdők?Akkor számítasz pályakezdőnek, ha az elmúlt négy évben 200 napnál kevesebbet dolgoztál – ebbe nem számít bele a szakmai gyakorlat, a diákmunka és a megbízási szerződéssel végzett tevékenység. Hogy javítsd az esélyeidet, pályakezdőként mindenképpen érdemes kiváltanod a START-kártyát is – mivel a téged alkalmazó cégek az első két évben jelentős járulékkedvezményeket vehetnek majd igénybe utánad, „kártyásként” sokkal vonzóbbnak tűnsz majd. |
Horváth Dóra
eduline
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
