Hány hónap alatt találnak állást a frissdiplomások?

Míg az orvosok, a jogászok és a közgazdászok viszonylag gyorsan el tudnak helyezkedni, az agrár-, természet- és társadalomtudományos végzettségűek, valamint a pedagógusok jóval hosszabb idő alatt találnak munkát – derül ki a diplomások életpályáját vizsgáló kutatásokból.

  • Eduline
Több mint 54 ezer pályakezdő munkanélkülit regisztráltak a munkaügyi központok idén márciusban – jó hír azonban, hogy az állás nélküli diplomások aránya mindössze nyolc százalék volt. A felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdők elhelyezkedési esélyeiről pozitív képet fest a Diplomás Pályakövetés 2010 kutatás is. A felmérésben részt vevő, 2007-ben végzett hallgatók 41 százaléka már az oklevél megszerzésének idején is dolgozott, 53,5 százalékuk pedig röviddel a végzés után el tudott helyezkedni – összességében tehát a hallgatók csaknem 94 százaléka talált állást tanulmányainak befejezése után. Milyen fizetésre számíthatnak a BA- és BSc-diplomások? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

A természettudósok keresgélnek a legtovább

Az elhelyezkedéshez szükséges időt vizsgálva már kevésbé egységes a kép. A végzett hallgatók átlagosan három és fél hónap alatt találnak állást, különösen jó helyzetben vannak az orvos- és egészségügyi végzettséggel rendelkezők – ők akár már két és fél hónap alatt munkába állhatnak, gyakorlatilag egyetlen állástalan pályakezdő sincs közöttük. Mennyit ér az orvosi és egészségügyi diploma? Az elhelyezkedési esélyekről itt olvashatsz.

Már a diplomaszerzés előtt érdemes munkát vállalni

Ugyancsak gyorsan el tudnak helyezkedni a jogi és igazgatási, valamint a gazdasági végzettséggel rendelkezők, a felmérés szerint ugyanis mindkét csoport esetében kicsivel több mint három hónapig tart az álláskeresés. Kevésbé rózsás az agár-, a természet- és társadalomtudományos, valamint a pedagógus végzettségűek helyzete. Meglepő, hogy a legtovább a természettudósok keresgélnek – akár fél évbe is beletelhet, mire munkát találnak.

Már az egyetemen dolgozni kell

„Jelentősen lerövidíti a keresgélés idejét, ha valaki már az egyetemi évek alatt dolgozni kezd” – mondja Juhos Andrea karrier-tanácsadó. „Míg az első és a második évben bármilyen, akár nem szakmai jellegű vagy nyári munka is hasznos lehet, addig az egyetemi évek második felében már érdemes az adott szakterülethez illő állást keresni, de a karrierépítés érdekében akár még félévet halasztani sem hiba” – teszi hozzá.

A Diplomás Pályakövetés 2010 eredményei szerint az egyetemi évek alatt különösen nagy számban vállalnak munkát a bölcsész-, pedagógus- és társadalomtudományos végzettségűek – utóbbi képzési területen az arány kimondottan magas, a megkérdezett hallgatóknak ugyanis 57 százaléka már dolgozott a tanulás mellett is. Meglepő azonban, hogy a műszaki és informatikus végzettségűek közül viszonylag kevesen számoltak be az egyetemi évek alatt munkavégzésről, de az átlag alatt maradt az agrár- és a természettudományos végzettségű hallgatók munkavállalási kedve is.

Álláskeresés egyenlő munka?

Juhos Andrea azt mondja, bár a cégek általában gyakorlott munkaerőt keresnek, a pályakezdők kompromisszumkészsége és rugalmassága vonzó lehet számukra. „Attól, hogy valaki pályakezdőként néhány hónapig munkanélküli, nem indul kisebb esélyekkel a munkaerőpiacon” – teszi hozzá Juhos Andrea. „Nagyon fontos azonban a proaktivitás: az állásajánlatokon túl érdemes a karrierportálok tanácsait is olvasgatni. Mivel a cégek a lehető legjobb jelölteket akarják kiválasztani, ma már nem ritka a négy-ötkörös interjú sem. Ezekre nagyon alaposan fel kell készülni, hiszen az adott iparágról a pályázónak még az interjúztatónál is többet kell tudnia” – magyarázza.

A diplomás pályakövető rendszer adatai szerint három évvel a diploma megszerzése után a hallgatóknak mindössze 14,4 százaléka helyezkedett el a szakterületétől teljesen eltérő területen – ez pedig elsősorban az agrár-, a természet- és társadalomtudományos végzettségűekre jellemző. Juhos Andrea azt mondja, míg Nyugat-Európában teljesen megszokott, hogy valaki a végzettségétől távol álló területen dolgozik, addig ez nálunk inkább kényszerpálya a fiatal diplomások számára.

Milyen juttatásokat kaphatnak a pályakezdők?

Akkor számítasz pályakezdőnek, ha az elmúlt négy évben 200 napnál kevesebbet dolgoztál – ebbe nem számít bele a szakmai gyakorlat, a diákmunka és a megbízási szerződéssel végzett tevékenység. Hogy javítsd az esélyeidet, pályakezdőként mindenképpen érdemes kiváltanod a START-kártyát is – mivel a téged alkalmazó cégek az első két évben jelentős járulékkedvezményeket vehetnek majd igénybe utánad, „kártyásként” sokkal vonzóbbnak tűnsz majd.

Horváth Dóra

eduline

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.