A nyári szünet végéig az új közoktatási és felsőoktatási törvény tervezetét is elfogadhatja a kormány – ha rábólintanak a 2010 novemberében és decemberében bemutatott koncepciókra, azok akár már ősszel az országgyűlés elé kerülhetnek. A felnőtt- és szakképzésről, az új alaptantervről és az egységes oktatási igazolványról is a második félévben dönt a kormány.
2011 őszén életbe léphet az új közoktatási törvény és az ahhoz kapcsolódó új nemzeti alaptanterv – 2010 nyarán még így nyilatkozott Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár. A közoktatási vitairatot és a – korábban még külön koncepcióként szereplő, azóta a törvénytervezetbe olvasztott – pedagóguséletpálya-modellt decemberben mutatta be a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, az eredeti ütemezés szerint a szöveg már tavasszal a parlament elé került volna, így az iskolák a 2011/2012-es tanévet részben már az új szabályok szerint kezdhették volna.
A dokumentum azonban nemcsak az államtitkárság, az iskolák zömét működtető önkormányzatok és a tanári szakszervezetek, hanem a tárcák között is komoly vitát kavart. A Nemzetgazdasági Minisztérium és Hoffmann Rózsa államtitkársága az intézmények fenntartásával és az állami működtetéssel, az életpályamodell bevezetésének időpontjával, az általános iskolai tankönyvek ingyenessé tételével, valamint a pedagógusok központi bérfinanszírozásával és óraszámával kapcsolatos kérdésekben sem értett egyet, ezért a kormány áprilisban sem fogadta el a tervezetet.
Hasonló a helyzet az új felsőoktatási törvény koncepciójával, amely többszöri átdolgozás után került áprilisban a kormány elé. Sajtóhírek szerint a miniszterelnök két órán keresztül sorolta a koncepció gyenge pontjait – többek között a hatástanulmányokat és a háttérszámításokat hiányolta a dokumentumból. Nagy Anna kormányszóvivő akkor még úgy nyilatkozott, hogy a kabinet májusban tárgyal ismét a tervezetről, a kormány második félévi, a Magyar Közlöny július 7-i számában olvasható munkatervében azonban az áll, hogy csak szeptemberben veszik elő újra a többször heves tiltakozást kiváltó koncepciót. Egy májusi minisztériumi munkaterv még későbbre, 2011 decemberére ütemezte a jogszabálytervezet tárgyalását.
Szakképzés, felnőttképzés, akkreditációA kormány még júliusban dönt az Útravaló Ösztöndíjprogramról szóló rendelet módosításáról, de változtathatnak az érettségi vizsgák szabályzatának kiadásán is. Augusztusban az új közoktatási törvény és az egységes oktatási igazolvány, szeptemberben pedig a felsőoktatási és a szakképzési törvény, valamint a felnőttképzéssel foglalkozó intézményeket érintő akkreditációs eljárás módosítása kerül sorra. Októberben és novemberben is fontos oktatási jogszabályok módosítása kerül a kormány elé: a szakképzési hozzájárulás mellett a felnőttképzési törvényről, az új nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, valamint az Országos Képzési Jegyzékbe (OKJ) történő felvétel és törlés rendjéről dönt a kabinet. Milyen változások várhatóak az OKJ-s képzések rendszerében? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
eduline
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
