Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A nyári szünet végéig az új közoktatási és felsőoktatási törvény tervezetét is elfogadhatja a kormány – ha rábólintanak a 2010 novemberében és decemberében bemutatott koncepciókra, azok akár már ősszel az országgyűlés elé kerülhetnek. A felnőtt- és szakképzésről, az új alaptantervről és az egységes oktatási igazolványról is a második félévben dönt a kormány.
2011 őszén életbe léphet az új közoktatási törvény és az ahhoz kapcsolódó új nemzeti alaptanterv – 2010 nyarán még így nyilatkozott Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár. A közoktatási vitairatot és a – korábban még külön koncepcióként szereplő, azóta a törvénytervezetbe olvasztott – pedagóguséletpálya-modellt decemberben mutatta be a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, az eredeti ütemezés szerint a szöveg már tavasszal a parlament elé került volna, így az iskolák a 2011/2012-es tanévet részben már az új szabályok szerint kezdhették volna.

A dokumentum azonban nemcsak az államtitkárság, az iskolák zömét működtető önkormányzatok és a tanári szakszervezetek, hanem a tárcák között is komoly vitát kavart. A Nemzetgazdasági Minisztérium és Hoffmann Rózsa államtitkársága az intézmények fenntartásával és az állami működtetéssel, az életpályamodell bevezetésének időpontjával, az általános iskolai tankönyvek ingyenessé tételével, valamint a pedagógusok központi bérfinanszírozásával és óraszámával kapcsolatos kérdésekben sem értett egyet, ezért a kormány áprilisban sem fogadta el a tervezetet.
Hasonló a helyzet az új felsőoktatási törvény koncepciójával, amely többszöri átdolgozás után került áprilisban a kormány elé. Sajtóhírek szerint a miniszterelnök két órán keresztül sorolta a koncepció gyenge pontjait – többek között a hatástanulmányokat és a háttérszámításokat hiányolta a dokumentumból. Nagy Anna kormányszóvivő akkor még úgy nyilatkozott, hogy a kabinet májusban tárgyal ismét a tervezetről, a kormány második félévi, a Magyar Közlöny július 7-i számában olvasható munkatervében azonban az áll, hogy csak szeptemberben veszik elő újra a többször heves tiltakozást kiváltó koncepciót. Egy májusi minisztériumi munkaterv még későbbre, 2011 decemberére ütemezte a jogszabálytervezet tárgyalását.
Szakképzés, felnőttképzés, akkreditáció
A kormány még júliusban dönt az Útravaló Ösztöndíjprogramról szóló rendelet módosításáról, de változtathatnak az érettségi vizsgák szabályzatának kiadásán is. Augusztusban az új közoktatási törvény és az egységes oktatási igazolvány, szeptemberben pedig a felsőoktatási és a szakképzési törvény, valamint a felnőttképzéssel foglalkozó intézményeket érintő akkreditációs eljárás módosítása kerül sorra. Októberben és novemberben is fontos oktatási jogszabályok módosítása kerül a kormány elé: a szakképzési hozzájárulás mellett a felnőttképzési törvényről, az új nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, valamint az Országos Képzési Jegyzékbe (OKJ) történő felvétel és törlés rendjéről dönt a kabinet. Milyen változások várhatóak az OKJ-s képzések rendszerében? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
eduline
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).