Szeptemberig rábólinthat a kormány Hoffmann Rózsa törvénytervezeteire

A nyári szünet végéig az új közoktatási és felsőoktatási törvény tervezetét is elfogadhatja a kormány – ha rábólintanak a 2010 novemberében és decemberében bemutatott koncepciókra, azok akár már ősszel az országgyűlés elé kerülhetnek. A felnőtt- és szakképzésről, az új alaptantervről és az egységes oktatási igazolványról is a második félévben dönt a kormány.

  • Eduline

2011 őszén életbe léphet az új közoktatási törvény és az ahhoz kapcsolódó új nemzeti alaptanterv – 2010 nyarán még így nyilatkozott Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár. A közoktatási vitairatot és a – korábban még külön koncepcióként szereplő, azóta a törvénytervezetbe olvasztott – pedagóguséletpálya-modellt decemberben mutatta be a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, az eredeti ütemezés szerint a szöveg már tavasszal a parlament elé került volna, így az iskolák a 2011/2012-es tanévet részben már az új szabályok szerint kezdhették volna.

Augusztusban és szeptemberben kerül a kormány elé a két nagy oktatási törvénytervezet
Túry Gergely

A dokumentum azonban nemcsak az államtitkárság, az iskolák zömét működtető önkormányzatok és a tanári szakszervezetek, hanem a tárcák között is komoly vitát kavart. A Nemzetgazdasági Minisztérium és Hoffmann Rózsa államtitkársága az intézmények fenntartásával és az állami működtetéssel, az életpályamodell bevezetésének időpontjával, az általános iskolai tankönyvek ingyenessé tételével, valamint a pedagógusok központi bérfinanszírozásával és óraszámával kapcsolatos kérdésekben sem értett egyet, ezért a kormány áprilisban sem fogadta el a tervezetet.

Hasonló a helyzet az új felsőoktatási törvény koncepciójával, amely többszöri átdolgozás után került áprilisban a kormány elé. Sajtóhírek szerint a miniszterelnök két órán keresztül sorolta a koncepció gyenge pontjait – többek között a hatástanulmányokat és a háttérszámításokat hiányolta a dokumentumból. Nagy Anna kormányszóvivő akkor még úgy nyilatkozott, hogy a kabinet májusban tárgyal ismét a tervezetről, a kormány második félévi, a Magyar Közlöny július 7-i számában olvasható munkatervében azonban az áll, hogy csak szeptemberben veszik elő újra a többször heves tiltakozást kiváltó koncepciót. Egy májusi minisztériumi munkaterv még későbbre, 2011 decemberére ütemezte a jogszabálytervezet tárgyalását.

Szakképzés, felnőttképzés, akkreditáció

A kormány még júliusban dönt az Útravaló Ösztöndíjprogramról szóló rendelet módosításáról, de változtathatnak az érettségi vizsgák szabályzatának kiadásán is. Augusztusban az új közoktatási törvény és az egységes oktatási igazolvány, szeptemberben pedig a felsőoktatási és a szakképzési törvény, valamint a felnőttképzéssel foglalkozó intézményeket érintő akkreditációs eljárás módosítása kerül sorra. Októberben és novemberben is fontos oktatási jogszabályok módosítása kerül a kormány elé: a szakképzési hozzájárulás mellett a felnőttképzési törvényről, az új nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, valamint az Országos Képzési Jegyzékbe (OKJ) történő felvétel és törlés rendjéről dönt a kabinet. Milyen változások várhatóak az OKJ-s képzések rendszerében? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

eduline

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.